Ātmavyāpti és Śivavyāpti
- parabhairavayoga
- 2 nappal ezelőtt
- 2 perc olvasás
A Felszabadulás eléréséhez két “behatoláson” (vagy technikai értelemben kétféle inherencián) kell keresztülmenni, mégpedig ebben a sorrendben:
Ātmavyāpti (Az Én-be való behatolás - individuális tapasztalat).
Śivavyāpti (Śiva-ba való behatolás - univerzális tapasztalat).
Az első behatolás a ‘viveka’ által kerül elérésre – vagyis a megkülönböztetés által, és mindannak az elvetése által, ami nem a valódi Én. „Az üresség nem az Én, az intellektus nem az Én, a test nem az Én” stb. A nimīlanasamādhi (transz állapot behunyt szemmel) elérésekor teljes bepillantást nyersz a benső Én-be, és felismered, hogy a valódi Én-ed csupán a Tanúja az összes többi dolognak, ami a nem-Én-t alkotja.
Ám ez az állapot (Ātmavyāpti) a Trika Shaivizmus szerint nem valódi Felszabadulás. Miért? Mert csak akkor vagy éber az Én-edről, amikor transzban vagy, lehunyt szemmel, rendszerint ülő pozícióban. Amikor viszont elhagyod az ülő meditációt és kinyitod a szemed, nem tudod megtartani ezt az állapotot. Így ez az állapot nem teljes, és nem a valódi Felszabadulás. Sőt, egy idő után ez egy újabb kötöttségnek kezd látszani, hiszen folyamatosan a csukott szemű transzhoz vagy kötve, hogy éberré válj a valódi esszenciális természetedről.
Miután elérted az Ātmavyāpti-t, tovább kell lépned a következő, végső szintre: ez a Śivavyāpti. Ezt a “Yoga” szemlélete által valósítod meg – vagyis annak felismerésével, hogy Egy vagy Mindennel. Érzed, hogy egy vagy az ürességgel, az intellektussal, a testtel, a körülötted lévő világgal is, stb.
Végül, az unmīlanasamādhi (nyitott szemű transz) elérésével teljes betekintést nyersz a Kozmikus Én-be (Śiva-ba), és teljesen realizálod, hogy valóban te vagy az Univerzum Énje.
A Śivavyāpti jelenti a valódi Felszabadulást, mert ekkor, még nyitott szemmel, a világban funkcionálva is meg tudod őrizni a valódi Éned tapasztalását.
Az Ātmavyāpti elérése során egyfajta „bölcs dualizmus”-t tapasztalsz, amelyben megpróbálod ‘elkülöníteni’ a valódi Énedet mindattól, ami nem az. Miután ezt elérted, tovább kell lépj, hogy megtapasztald a mindenséggel való integrációt. Ez a Śivavyāpti.
Egyes filozófiai rendszerek szerint csak az Ātmavyāpti (elmerülés az Én-ben) a Felszabadulás. Amikor az Ātmavyāpti-ban vagy, felismered, hogy te vagy a belső Tanú túl az ürességen, intellektuson és testen. A Trika azonban csak a Śivavyāpti-t fogadja el a valódi Felszabadulás elérésének. A Śivavyāpti-ban nemcsak azt ismered fel, hogy te vagy a belső Én, hanem azt is, hogy a külső Én is te vagy (a kozmikus Én, vagyis Śiva), és hogy a kettő között nincs különbség. Így a Śivavyāpti tapasztalata az Integráció: számodra a belső és a külső ugyanaz. Ez Önmagad megtapasztalása Mindenben, belül és kívül egyaránt. Ez a valódi Felszabadulás.
Az Ātmavyāpti csupán egy átmeneti fázis, amelynek a Śivavyāpti felé ‘kellene vezetnie’. Ha nem vezet oda, és megelégszel az Ātmavyāpti-val, akkor a felszabadulásod nem valódi Felszabadulás. „Nem teljes felszabadulásnak” nevezhető.
Azok, akik megelégednek az Én princípiumával – röviden az Ātmavyāpti elérésével –, azok elérik ugyan az Én állapotát, vagyis elérik azt az állapotot, aminek természete a Vijñānākala tiszta állapota, de nem érik el a valódi Felszabadulást, mert nem adják fel a dualitást.
Így a Trika Shaivizmus célja mindig a Śivavyāpti – azaz Śiva-ba való behatolás –, vagyis a Legfelsőbb Śiva non-dualitásának teljes realizációja. Más szavakkal: annak a realizációja, hogy az egész univerzum Ő, és csakis Ő. Ez a Śivavyāpti – ez a valódi Felszabadulás!
