Nemrégiben megalapítottam a Parabhairavayoga-t, mint részét a spirituális tudás kibővítésének, ami az eljövendő Indiai körutam során történik. Írtam egy rövid szöveget Szanszkritul, amelynek neve ‘Parabhairavayogasaṁsthāpanapracodanam’, amely tartalmazza a 92 alapvető princípiumát a yoga-mnak.
Parabhairavayoga jelentése ‘A Legfőbb Bhairava Yoga-ja’. Ki az a Bhairava? Ő a Nagy Úr, aki mindenki saját Én-je. Úgy is hívják Śiva. Ez a Śiva nem összekeverendő a jól ismert Védikus Śiva-val, akinek a formája egy aszkéta, aki a Kailāsa hegyen él, akinek a két fia Gaṇeśa és Kārtikeya, és így tovább. A Védikus Śiva egy isten vagy félisten, és ezért egyáltalán nem Bhairava. Bhairava a Tantrikus Śiva, akinek a teste az egész univerzum, akinek a magja a Legfőbb Non-dualitás Fénye, aki megnyilvánítja, fenntartja, és visszavonja az univerzumot, ezzel egy időben elrejti, és felfedi az egyén saját esszenciális természetét. Ez a valódi Śiva jelent meg mint Svacchandanātha a Satyayuga kezdetén, hogy létrehozza a Shaivizmus 92 szent tantra-ját (64 Bhairavatantra, 18 Rudratantra and 10 Śivatantra), és mint Nīlakaṇṭhanātha, amikor a jelenlegi Kaliyuga elkezdődött, annak érdekében, hogy megőrizze az Ő dicsőséges tanításait.
Írtam a mi szeretett Trika rendszerünk történetéről itt: Kashmir Nem-duális Shaivizmusa–Eredet. Mindazonáltal, a Parabhairavayoga csak a 64 Bhairavatantra-t ‘öleli’ magához, mivel ezek foglalkoznak az abszolút non-dualitással, vagyis az abszolút egységgel a Nagy Úr és az individuum között.
Most, a szövegem:
परभैरवयोगसंस्थापनप्रचोदनम्
Parabhairavayogasaṁsthāpanapracodanam
A Parabhairavayoga alapvető princípiumai
- स परमेश्वरः सदैव प्रथमपदे स्थितो नित्यम्॥१॥
Sa parameśvaraḥ sadaiva prathamapade sthito nityam||1||
A Legfőbb Úr az, aki (saḥ parama-īśvaraḥ) mindig (sadā eva) ‘az első helyen szerepel’ (prathama-pade sthitaḥ), minden pillanatban (nityam).
A Legfőbb Úr az, aki mindig ‘az első helyen szerepel’, minden pillanatban. - तच्च सज्जीवनरीत्या मूलम्॥२॥
Tacca sajjīvanarītyā mūlam||2||
Ez (tad ca) a helyes élet (sat-jīvana-rītyāḥ) alapja (mūlam).
Ez a helyes élet alapja. - मम योगस्य दार्शनिकाधारः श्रीत्रिकम्॥३॥
Mama yogasya dārśanikādhāraḥ śrītrikam||3||
A Tiszteletreméltó Trika (śrī-trikam), –avagy Kashmir Nem-duális Shaivizmusa– a filozófiai alapja (dārśanika-ādhāraḥ) az én Yoga-mnak (mama yogasya).
A Tiszteletreméltó Trika, (avagy Kashmir Nem-duális Shaivizmusa) a filozófiai alapja az én Yoga-mnak. - इह परमार्थं परमशिव इति पारिभाषिकनम्ना ह्वयामि॥४॥
Iha paramārthaṁ paramaśiva iti pāribhāṣikanamnā hvayāmi||4||
Itt (iha), a Legmagasabb Valóságot (parama-artham) egy technikai néven (pāribhāṣika-namnā) úgy hívom (hvayāmi) ‘Paramaśiva’ –A Legfőbb Śiva– (parama-śivaḥ iti).
Itt, a Legmagasabb Valóságot egy technikai néven úgy hívom ‘Paramaśiva’ (A Legfőbb Śiva). - सर्वेषामात्मा परमशिवः॥५॥
Sarveṣāmātmā paramaśivaḥ||5||
Paramaśiva (parama-śivaḥ) mindenkinek (sarveṣām) az Énje (ātmā).
Paramaśiva mindenkinek az Énje. - स शिवशक्तित्वेन भासमानस्तद्यथाहन्तयाभासते॥६॥
Sa śivaśaktitvena bhāsamānastadyathāhantayābhāsate||6||
Ő (saḥ) úgy jelenik meg (bhāsamānaḥ… ābhāsate), mint Śiva és Śakti (śivaśaktitvena), azaz (tad-yathā), mint Aham (vagy ‘Én vagyok’) (ahantā).
Ő úgy jelenik meg, mint Śiva és Śakti, azaz, mint Aham (vagy ‘Én vagyok’). - शिवोऽत्युत्तमवस्तुतया प्रथमतत्त्वे वसति परमशिवश्च शिवतत्त्वादिषट्त्रिंशतत्त्वपर्यन्तसर्वपदार्थमयः स्थित इति द्वयोः पारिभाषिकविशेषः॥७॥
Śivo’tyuttamavastutayā prathamatattve vasati paramaśivaśca śivatattvādiṣaṭtriṁśatattvaparyantasarvapadārthamayaḥ sthita iti dvayoḥ pāribhāṣikaviśeṣaḥ||7||
A ‘technikai’ különbség (iti… pāribhāṣika-viśeṣaḥ) Śiva és Paramaśiva között –szó szerint a kettő között– (dvayoḥ) az, hogy előbbi –azaz Śiva– (śivaḥ) az első kategóriában (prathama-tattve) honol (vasati), mint transzcendens Valóság (atyuttama-vastutayā), míg (ca) utóbbi –szó szerint Paramaśiva– (parama-śivaḥ) immanens (mayaḥ-sthitaḥ) minden (sarva) kategóriában (pada-artha), a Śivatattva-tól (śiva-tattva-ādi) egészen a harminchatodikig (ṣaṭtriṁśa-tattva-paryanta).
A ‘technikai’ különbség Śiva és Paramaśiva között az, hogy előbbi (azaz Śiva) az első kategóriában honol, mint transzcendens Valóság, míg utóbbi immanens minden kategóriában, a Śivatattva-tól egészen a harminchatodikig. - परमशिवस्य प्रधानलक्षणं स्वातन्त्र्यम्॥८॥
Paramaśivasya pradhānalakṣaṇaṁ svātantryam||8||
Paramaśiva (parama-śivasya) fő attribútuma (pradhāna-lakṣaṇam) a Svātantrya –Abszolút Szabadság– (svātantryam).
Paramaśiva fő attribútuma a Svātantrya (Abszolút Szabadság). - स निःशेषस्वतन्त्रः परनिरपेक्षत्वात्॥९॥
Sa niḥśeṣasvatantraḥ paranirapekṣatvāt||9||
Ő (saḥ) teljesen Szabad (niḥśeṣa-svatantraḥ), mert nem függ mástól (para-nirapekṣatvāt).
Ő teljesen Szabad, mert nem függ mástól. - शेषाणां भूतानां तदाश्रयोऽस्ति तेषां वृत्तये॥१०॥
Śeṣāṇāṁ bhūtānāṁ tadāśrayo’sti teṣāṁ vṛttaye||10||
A többi létező (śeṣāṇām bhūtānām) Tőle függ (tad-āśrayaḥ asti), (mivel) létüket Tőle (nyerik) (teṣām vṛttaye) –amikor azt mondják ‘én ember vagyok’, az ‘én vagyok’ kifejezést Tőle kölcsönzik–.
A többi létező Tőle függ, mivel létüket Tőle nyerik (amikor azt mondják ‘én ember vagyok’, az ‘én vagyok’ kifejezést Tőle kölcsönzik). - तत्स्वातन्त्र्यस्यान्यन्नाम शक्तिः॥११॥
Tatsvātantryasyānyannāma śaktiḥ||11||
Egy másik (anyat) neve (nāma) az Ő Szabadságának (tad-svātantryasya): Śakti –Az Ő Ereje– (śaktiḥ).
Egy másik neve az Ő Szabadságának: Śakti (Az Ő Ereje). - तच्छक्तेरन्यन्नाम स्पन्दः॥१२॥
Tacchakteranyannāma spandaḥ||12||
Egy másik (anyat) neve (nāma) az Ő Śakti-jának (tad-śakteḥ) a Spanda –isteni Vibráció vagy Pulzálás– (spandaḥ).
Egy másik neve az Ő Śakti-jának a Spanda (isteni Vibráció vagy Pulzálás). - सर्वथा समदर्शी महेश्वरस्तस्य न कुत्रापि भेदोपलब्धित्वात्॥१३॥
Sarvathā samadarśī maheśvarastasya na kutrāpi bhedopalabdhitvāt||13||
A Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ) abszolút (sarvathā) pártatlan (samadarśī), lévén Ő nem lát (tasya na… upalabdhitvāt) különbséget (bheda) sehol (kutrāpi).
A Nagy Úr abszolút pártatlan, lévén Ő nem lát különbséget sehol. - तस्य न धर्मवंशस्थित्यादिविशेषो विद्यते सर्वत्र नित्यकालमेकरूपात्मत्वात्॥१४॥
Tasya na dharmavaṁśasthityādiviśeṣo vidyate sarvatra nityakālamekarūpātmatvāt||14||
Számára (tasya) nem létezik (na… vidyate) különbsége (viśeṣaḥ) vallásnak (dharma), rassznak (vaṁśa), szociális helyzetnek (sthiti) és így tovább (ādi), mert Ő ugyanaz az Én (tasya… ekarūpa-ātmatvāt) minden helyen és pillanatban (sarvatra nityakālam).
Számára nem létezik különbsége vallásnak, rassznak, szociális helyzetnek és így tovább, mert Ő ugyanaz az Én minden helyen és pillanatban. - परभैरवयोगे स्वतन्निसर्गैकत्वस्योपलब्धिरुत्तमार्थः॥१५॥
Parabhairavayoge svatannisargaikatvasyopalabdhiruttamārthaḥ||15||
A Parabhairavayoga-ban (parabhairavayoge), a végső (uttama) Cél (arthaḥ) az egyén, Vele való saját, eredendő egységének (sva-tad-nisarga-ekatvasya) realizációja (upalabdhiḥ).
A Parabhairavayoga-ban, a végső Cél az egyén, Vele való saját, eredendő egységének realizációja. - तदुपलब्धिः केवलं तदनुग्रहेणैवागन्तुं शक्यते॥१६॥
Tadupalabdhiḥ kevalaṁ tadanugraheṇaivāgantuṁ śakyate||16||
Ez a realizáció (tad-upalabdhiḥ) kizárólag az Ő adományán –azaz ‘Śaktipāta’-n vagy az ‘Erő Alászállásán’– (tad-anugraheṇa eva) keresztül jöhet létre (kevalam… āgantum śakyate).
Ez a realizáció kizárólag az Ő adományán (azaz ‘Śaktipāta’-n vagy az ‘Erő Alászállásán’) keresztül jöhet létre. - न कश्चिदभ्यासो जनाय तदुपलब्धिं दातुं कल्पोऽभ्यासिनोऽसमर्थत्वात्॥१७॥
Na kaścidabhyāso janāya tadupalabdhiṁ dātuṁ kalpo’bhyāsino’samarthatvāt||17||
Semmilyen spirituális praxis (abhyāsaḥ) nem (na kaścid) képes (kalpaḥ) megadni (dātum) valakinek (janāya) ezt a realizációt (tad-upalabdhim), mert a gyakorló ‘asamartha’ vagy tehetetlen (abhyāsinaḥ asamarthatvāt).
Semmilyen spirituális praxis nem képes megadni valakinek ezt a realizációt, mert a gyakorló ‘asamartha’ vagy tehetetlen. - कस्मिंश्चिच्छिष्यानां व्यापारायाभ्यासः केवलम्॥१८॥
Kasmiṁścicchiṣyānāṁ vyāpārāyābhyāsaḥ kevalam||18||
A spirituális praxis (abhyāsaḥ) kizárólag (kevalam) azt a célt szolgálja, hogy a tanítvány elfoglalja magát (śiṣyānāṁ vyāpārāya) valamivel (kasmin-cid).
A spirituális praxis kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a tanítvány elfoglalja magát valamivel. - स्वस्थानप्रत्यावृत्त्यभिधेयस्य तीव्रप्रसरस्य सहनाय शान्तिकरवदप्यभ्यासः॥१९॥
Svasthānapratyāvṛttyabhidheyasya tīvraprasarasya sahanāya śāntikaravadapyabhyāsaḥ||19||
A spirituális praxis (abhyāsaḥ) emellett (api) nyugtatóként szolgál (śāntikara-vat), hogy a ‘Hazatérés’ –azaz helyes önazonosítás realizációja– (svasthāna-pratyāvṛtti-abhidheyasya) intenzív folyamata (tīvra-prasarasya) tolerálható legyen (sahanāya).
A spirituális praxis emellett nyugtatóként szolgál, hogy a ‘Hazatérés’ (azaz helyes önazonosítás realizációja) intenzív folyamata tolerálható legyen. - न प्रत्यर्थिभूतं किञ्चिदेवंविधाया उपलब्धेस्तस्य सङ्कोचबुभूषावर्जम्॥२०॥
Na pratyarthibhūtaṁ kiñcidevaṁvidhāyā upalabdhestasya saṅkocabubhūṣāvarjam||20||
Nincs akadály (na pratyarthi-bhūtam kiñcid) ebben a realizációban (evaṁvidhāyāḥ upalabdheḥ), kivéve (varjam) az Ő (tasya) Döntését (bubhūṣā), mely a korlátokban való további létezést (fenntartja) (saṅkoca).
Nincs akadály ebben a realizációban, kivéve az Ő Döntését, mely a korlátokban való további létezést fenntartja. - न मायाप्रकृत्यहङ्कारादयः प्रत्यर्थिभूतास्तदभेदोपलब्धेः कदाचन तस्यापि सर्वविघ्नत्वात्॥२१॥
Na māyāprakṛtyahaṅkārādayaḥ pratyarthibhūtāstadabhedopalabdheḥ kadācana tasyāpi sarvavighnatvāt||21||
Māyā, Prakṛti, egó stb. (māyā-prakṛti-ahaṅkāra-ādayaḥ) sohasem akadályok (na… pratyarthi-bhūtāḥ… kadācana) a Vele való egység realizációjában (tad-abheda-upalabdheḥ), mert minden akadály (sarva-vighna-bhūtatvāt), szintén (api) Ő maga (tasya).
Māyā, Prakṛti, egó stb. sohasem akadályok a Vele való egység realizációjában, mert minden akadály, szintén Ő maga. - द्वयं तद्विलासोऽद्वयमेव च तत्त्वम्॥२२॥
Dvayaṁ tadvilāso’dvayameva ca tattvam||22||
A dualitás (dvayam) az Ő Játéka (tad-vilāsaḥ), míg (ca) a nem-dualitás (advayam eva) az Igazság (tattvam).
A dualitás az Ő Játéka, míg a nem-dualitás az Igazság. - महेश्वर आं वा मा वेति भावेन न मन्यतेऽपि तु आं च मा चेति॥२३॥
Maheśvara āṁ vā mā veti bhāvena na manyate’pi tu āṁ ca mā ceti||23||
A Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ) nem (na) ‘igen vagy nem’ (ām vā mā vā iti) terminusokban (bhāvena) gondolkozik (manyate), hanem (api tu) ‘igen és nem’ (ām ca mā ca iti) (terminusokban).
A Nagy Úr nem ‘igen vagy nem’ terminusokban gondolkozik, hanem ‘igen és nem’ terminusokban. - परभैरवयोग आत्मोपलब्धिर्मुक्तिसमानार्था बन्धान्मोक्षप्राप्तौ॥२४॥
Parabhairavayoga ātmopalabdhirmuktisamānārthā bandhānmokṣaprāptau||24||
Az Én-realizáció (ātma-upalabdhiḥ) a Parabhairavayoga-ban (parabhairavayoge) szinonimája (samānārthā) a Felszabadulásnak (mukti), a kötöttségből (bandhāt) való megszabadulás értelmében (mokṣa-prāptau).
Az Én-realizáció a Parabhairavayoga-ban szinonimája a Felszabadulásnak, a kötöttségből való megszabadulás értelmében. - बन्धो भवति यदा स एवमिच्छति॥२५॥
Bandho bhavati yadā sa evamicchati||25||
A kötöttség (bandhaḥ) akkor jön létre (bhavati), amikor (yadā) Ő (saḥ) úgy (evam) dönt (icchati).
A kötöttség akkor jön létre, amikor Ő úgy dönt. - मुक्तिर्वर्तते यदा स एवमिच्छति॥२६॥
Muktirvartate yadā sa evamicchati||26||
A Felszabadulás –a kötöttség hiánya– (muktiḥ), szintén akkor történik meg (vartate), amikor (yadā) Ő (saḥ) úgy (evam) dönt (icchati).
A Felszabadulás (a kötöttség hiánya), szintén akkor történik meg, amikor Ő úgy dönt. - सर्वात्मनां महेश्वराशेषैक्यभावत्वान्नानात्मवादः प्रत्यादिष्टः॥२७॥
Sarvātmanāṁ maheśvarāśeṣaikyabhāvatvānnānātmavādaḥ pratyādiṣṭaḥ||27||
A sok létező (nānā-ātma) teóriája (vādaḥ) elutasítva (pratyādiṣṭaḥ), mert minden létező teljes mértékben egy (sarva-ātmanām… aśeṣa-aikya-bhāvatvāt) a Nagy Úrral (mahā-īśvara).
A sok létező teóriája elutasítva, mert minden létező teljes mértékben egy a Nagy Úrral. - बन्धान्मोक्षः प्राप्तुं शक्यते यतः स्वयं मुक्त एव॥२८॥
Bandhānmokṣaḥ prāptuṁ śakyate yataḥ svayaṁ mukta eva||28||
A kötöttségből (bandhāt) való Felszabadulás (mokṣaḥ) azért érhető el (prāptum śakyate), mert (yatas) mindenki (svayam) eleve (eva) felszabadult (muktaḥ).
A kötöttségből való Felszabadulás azért érhető el , mert mindenki eleve felszabadult. - यदि स्वयमधुना मुक्तो न स्यात्स मुक्तिं यातुं न शक्नुयाद्यतस्तां लब्ध्वा स पुनस्तद्वियुक्तो भवेत्॥२९॥
Yadi svayamadhunā mukto na syātsa muktiṁ yātuṁ na śaknuyādyatastāṁ labdhvā sa punastadviyukto bhavet||29||
Ha (yadi) valaki (svayam) nem (na syāt) felszabadult (muktaḥ) már most (adhunā), akkor ő (saḥ) nem (na śaknuyāt) érheti el (yātum) a Felszabadulást (muktim), mert (yatas) miután elérte (labdhvā-tām), ő (saḥ) képes lenne elveszíteni (viyuktaḥ bhavet) azt (tad) újra (punar).
Ha valaki nem felszabadult már most, akkor ő nem érheti el a Felszabadulást, mert miután elérte, ő képes lenne elveszíteni azt újra. - तस्मान्मुक्तिः सर्वाक्रान्ता च लभ्यार्था तथा॥३०॥
Tasmānmuktiḥ sarvākrāntā ca labhyārthā tathā||30||
Így (tasmāt), a Felszabadulás (muktiḥ) mindenkinek a birtokában van (sarva-ākrāntā), csak úgy, mint (ca… tathā) a Cél, amit el kell érni (labhya-arthā).
Így, a Felszabadulás mindenkinek a birtokában van, csak úgy, mint a Cél, amit el kell érni. - अभीक्ष्णप्रश्नापेक्षया किंकर्तव्यता विशिष्टदशायां विशिष्टदेश इत्यादि सदा समानोत्तरं परमशिवानुग्रहेण परमशिवाभेदसाक्षात्कार इति॥३१॥
Abhīkṣṇapraśnāpekṣayā kiṁkartavyatā viśiṣṭadaśāyāṁ viśiṣṭadeśa ityādi sadā samānottaraṁ paramaśivānugraheṇa paramaśivābhedasākṣātkāra iti||31||
A gyakori (abhīkṣṇa) kérdéssel (praśna) kapcsolatban (apekṣayā), (miszerint) ‘mit kell tenni (kiṁkartavyatā) bizonyos körülmények között (viśiṣṭa-daśāyām), bizonyos helyen (viśiṣṭa-deśe) és hasonlók (iti-ādi)‘, a válasz mindig ugyanaz (sadā samāna-uttaram): ‘Realizálni (sākṣātkāraḥ) Paramaśiva Kegyelme által (parama-śiva-anugraheṇa), hogy az egyén, Paramaśiva (parama-śiva-abheda…iti).
A gyakori kérdéssel kapcsolatban, miszerint ‘mit kell tenni bizonyos körülmények között, bizonyos helyen és hasonlók’, a válasz mindig ugyanaz: ‘Realizálni Paramaśiva Kegyelme által, hogy az egyén, Paramaśiva. - मुक्तिमुद्दिश्य यावज्जीवेनाप्रधानाः सर्वान्यनिष्पत्तयो यतोऽशीर्षकदेहवन्मुक्तिहीनं जीवितम्॥३२॥
Muktimuddiśya yāvajjīvenāpradhānāḥ sarvānyaniṣpattayo yato’śīrṣakadehavanmuktihīnaṁ jīvitam||32||
Minden más siker (sarva-anya-niṣpattayaḥ) az életben (yāvat-jīvena) másodlagos (apradhānāḥ) a Felszabadulás (muktim) mellett (uddiśya), mert (yatas) egy élet (jīvitam) Felszabadulás nélkül (mukti-hīnam) olyan (vat), mint egy test, fej nélkül (aśīrṣakadeha).
Minden más siker az életben másodlagos a Felszabadulás mellett, mert egy élet Felszabadulás nélkül olyan, mint egy test, fej nélkül. - मुक्तेः परमशेषेण सार्थं जीवितम्॥३३॥
Mukteḥ paramaśeṣeṇa sārthaṁ jīvitam||33||
Az élet (jīvitam) a Felszabadulás (mukteḥ) után (param) nyer teljes értelmet (aśeṣeṇa sārtham).
Az élet a Felszabadulás után nyer teljes értelmet. - परमशिवदृष्ट्या यज्जीवितसञ्ज्ञं तद्विलासस्तेनैकत्वमुपलब्धुमसमर्थस्य नरस्य दृष्ट्या च यत्किञ्चित्तत्॥३४॥
Paramaśivadṛṣṭyā yajjīvitasañjñaṁ tadvilāsastenaikatvamupalabdhumasamarthasya narasya dṛṣṭyā ca yatkiñcittat||34||
Ami (tad-yad) életnek (jīvita) nevezett (sañjñam), az egy Játék (vilāsaḥ), Paramaśiva szemszögéből (parama-śiva-dṛṣṭyā), és (ca) minden egyéb dolog (yad kiñcid tad), egy korlátolt individuum (narasya) szemszögéből (dṛṣṭyā), aki nem képes (asamarthasya) realizálni (upalabdhum) azonosságát (ekatvam) Vele (tena).
Ami életnek nevezett, az egy Játék, Paramaśiva szemszögéből, és minden egyéb dolog, egy korlátolt individuum szemszögéből, aki nem képes realizálni azonosságát Vele. - अयं महेश्वरस्तद्गाम्भीर्यादुन्मज्ज्य स्वेच्छया तत्प्रकाशं त्यजति-निषेधयति सङ्कोचं च स्वीकरोति॥३५॥
Ayaṁ maheśvarastadgāmbhīryādunmajjya svecchayā tatprakāśaṁ tyajati-niṣedhayati saṅkocaṁ ca svīkaroti||35||
Ez (ayam) a Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ), kilépve (unmajjya) Saját mélységéből (tad-gāmbhīryāt), önszántából (sva-icchayā) mond le / tagadja (tyajati-niṣedhayati) meg Saját Fényét (tad-prakāśam), és (ca) fogadja el (svīkaroti) a korlátozást (saṅkocam).
Ez a Nagy Úr, kilépve Saját mélységéből, önszántából mond le / tagadja meg Saját Fényét, és fogadja el a korlátozást. - तत्प्रकाशत्यागः-निषेधो नरस्य निजाशुद्धिरूपाणवमलनामधेयः॥३६॥
Tatprakāśatyāgaḥ-niṣedho narasya nijāśuddhirūpāṇavamalanāmadheyaḥ||36||
A Saját (tad) Fényéről (prakāśa) való lemondás/megtagadás aktusa (tyāgaḥ-niṣedhaḥ) úgy nevezett (nāmadheyaḥ), mint Āṇavamala (āṇava-mala) vagy (rūpa) elsődleges tisztátalansága (nija-aśuddhiḥ) egy korlátolt individuumnak (narasya).
A Saját Fényéről való lemondás/megtagadás aktusa úgy nevezett, mint Āṇavamala vagy elsődleges tisztátalansága egy korlátolt individuumnak. - एतन्निषेधजन्य उद्भूतान्धकारो मायाख्यः॥३७॥
Etanniṣedhajanya udbhūtāndhakāro māyākhyaḥ||37||
Az eredményként (udbhūta), eme tagadás által (etad-niṣedha) létrejövő (janyaḥ) sötétség (andhakāraḥ) úgy nevezett (ākhyaḥ), mint Māyā (māyā).
Az eredményként, eme tagadás által létrejövő sötétség úgy nevezett, mint Māyā. - निःशेषवास्तवीयं माया सा हि स्वस्य शक्तेरवभासमात्रा॥३८॥
Niḥśeṣavāstavīyaṁ māyā sā hi svasya śakteravabhāsamātrā||38||
Ez (iyam) a Māyā (māyā) teljes mértékben ‘valós’ (niḥśeṣa-vāstavī), mert (hi) ő (sā) csupán (mātrā) egy megnyilvánulása (avabhāsa) az Ő saját Śakti-jának vagy Erejének (svasya śakteḥ).
Ez a Māyā teljes mértékben ‘valós’, mert ő csupán egy megnyilvánulása az Ő saját Śakti-jának vagy Erejének. - समासेन परभैरवयोगे न किञ्चिन्मोहात्मकविश्वं विद्यतेऽस्य विश्वस्याशेषतात्त्विकरूपतच्छक्त्युत्थितत्वात्॥३९॥
Samāsena parabhairavayoge na kiñcinmohātmakaviśvaṁ vidyate’sya viśvasyāśeṣatāttvikarūpatacchaktyutthitatvāt||39||
Összességében (samāsena), nem létezik (na kiñcid… vidyate) illuzórikus univerzum (moha-ātmaka-viśvam) a Parabhairavayoga-ban (parabhairavayoge), mert ez az univerzum (asya viśvasya) az Ő Śakti-jából (tad-śakti) tör elő (utthitatvāt), aki (rūpa) teljes mértékben (aśeṣa) Valós (tāttvika).
Összességében, nem létezik illuzórikus univerzum a Parabhairavayoga-ban, mert ez az univerzum az Ő Śakti-jából tör elő, aki teljes mértékben Valós. - यत्स स्वेच्छया तत्प्रकाशं त्यजति-निषेधयति तत्स स्वयं पुनः स्वप्रकाशं स्वीकरिष्यति॥४०॥
Yatsa svecchayā tatprakāśaṁ tyajati-niṣedhayati tatsa svayaṁ punaḥ svaprakāśaṁ svīkariṣyati||40||
Mivel (yad) Ő (saḥ) saját Akarata által (sva-icchayā) mond le / tagadja meg (tyajati-niṣedhayati) Saját Fényét (tad-prakāśam), így Ő az (tad saḥ svayam), Aki majd elfogadja (svīkariṣyati) újra (punar) Saját Fényét (sva-prakāśam).
Mivel Ő saját Akarata által mond le / tagadja meg Saját Fényét, így Ő az, Aki majd elfogadja újra Saját Fényét. - स्वप्रकाशे पुनस्तत्स्वीकृत एतन् मुक्तिरात्मोपलब्धिर्वा नाम॥४१॥
Svaprakāśe punastatsvīkṛta etan muktirātmopalabdhirvā nāma||41||
Amikor Ő újra elfogadja Saját Fényét (sva-prakāśe punar tad-svīkṛte), az (etad) úgy ismert (nāma), mint Felszabadulás (muktiḥ) vagy (vā) Én-realizáció (ātma-upalabdhiḥ).
Amikor Ő újra elfogadja Saját Fényét, az úgy ismert, mint Felszabadulás vagy Én-realizáció. - एतत्समाप्त्यां न कश्चिन्नरकृतः प्रयत्नः कल्पो यतो नरो मायानन्तरमाविर्भूतकॢप्तिर्भवति॥४२॥
Etatsamāptyāṁ na kaścinnarakṛtaḥ prayatnaḥ kalpo yato naro māyānantaramāvirbhūtakḷptirbhavati||42||
A korlátolt individuum által (nara) tett (kṛtaḥ) erőfeszítés (prayatnaḥ) nem (na kaścid) képes végrehajtani ezt (etad-samāptyām… kalpaḥ), mert (yatas) a korlátolt individuum (naraḥ) egy kitaláció (kḷptiḥ-bhavati), ami Māyā (māyā) után (anantaram) nyilvánul meg (āvirbhūta).
A korlátolt individuum által tett erőfeszítés nem képes végrehajtani ezt, mert a korlátolt individuum egy kitaláció, ami Māyā után nyilvánul meg. - अत एव वशो मायायाः सततमयं नरः॥४३॥
Ata eva vaśo māyāyāḥ satatamayaṁ naraḥ||43||
Következésképpen (atas eva), ez (ayam) a korlátolt individuum (naraḥ) szüntelen (satatam) Māyā hatása alatt van (māyāyāḥ-vaśaḥ).
Következésképpen, ez a korlátolt individuum szüntelen Māyā hatása alatt van. - तस्मात्परभैरवयोगोत्तमार्थलाभे सर्वदाकल्पो नरस्तस्य स्वप्रकाशनिषेधप्रसरोपफलत्वात्॥४४॥
Tasmātparabhairavayogottamārthalābhe sarvadākalpo narastasya svaprakāśaniṣedhaprasaropaphalatvāt||44||
Így (tasmāt), a korlátolt individuum (naraḥ) sohasem képes (sarvadā akalpaḥ) elérni (lābhe) a Parabhairavayoga (parabhairavayoga) végső Célját (uttama-artha), mert ő egy következménye (tasya… upaphalatvāt) az Ő (sva) Fénye (prakāśa) elutasítása (niṣedha) folyamatának (prasara).
Így, a korlátolt individuum sohasem képes elérni a Parabhairavayoga végső Célját, mert ő egy következménye az Ő Fénye elutasítása folyamatának. - यच्च स सन् निषिद्धतत्प्रकाशे विषये तत्स एवान्धकारसङ्कुल उच्यते॥४५॥
Yacca sa san niṣiddhatatprakāśe viṣaye tatsa evāndhakārasaṅkula ucyate||45||
És (ca) mivel (yad) ő (saḥ) abban a világban (viṣaye) létezik (san), melyben az Ő Fénye el van utasítva (niṣiddha-tad-prakāśe), ő (tad saḥ eva) úgymond (ucyate) az, aki csordultig tele van (saṅkulaḥ) sötétséggel (andhakāra).
És mivel ő abban a világban létezik, melyben az Ő Fénye el van utasítva, ő úgymond az, aki csordultig tele van sötétséggel. - प्रकाशं विवरितुमसमर्थं तिमिरं प्रत्युत प्रकाशस्तिमिरं विवृणोति॥४६॥
Prakāśaṁ vivaritumasamarthaṁ timiraṁ pratyuta prakāśastimiraṁ vivṛṇoti||46||
A sötétség (timiram) nem (asamartham) tárhatja fel (vivaritum) a Fényt (prakāśam), ám ezzel ellentétben (pratyuta), a Fény feltárja (prakāśaḥ) a sötétséget (timiram).
A sötétség nem tárhatja fel a Fényt, ám ezzel ellentétben, a Fény feltárja a sötétséget. - नर एतत्सुगमतत्त्वार्थग्रहणं केवलं तद्दिव्यप्रसादतः सम्भाव्यम्॥४७॥
Nara etatsugamatattvārthagrahaṇaṁ kevalaṁ taddivyaprasādataḥ sambhāvyam||47||
Megérteni (grahaṇam) ezt (etad) az egyszerű (sugama) igazságot (tattvārtha) a korlátolt individuumról, (nare) kizárólag (kevalam) az Ő isteni áldása által (tad-divya-prasādataḥ) lehetséges (sambhāvyam).
Megérteni ezt az egyszerű igazságot a korlátolt individuumról, kizárólag az Ő isteni áldása által lehetséges. - बुद्धिकल्पनामात्रेणैव जनमागन्तुमनलमेतद्ग्रहणम्॥४८॥
Buddhikalpanāmātreṇaiva janamāgantumanalametadgrahaṇam||48||
Ez (etad) a megértés (grahaṇam) nem (analam) tárul fel (āgantum) senki számára (janam) merő intellektuális (buddhi) spekuláció (kalpanā) által (mātreṇa eva).
Ez a megértés nem tárul fel senki számára merő intellektuális spekuláció által. - योग्यतर्कार्थे बौद्धाज्ञानं विनाशयितव्यम्॥४९॥
Yogyatarkārthe bauddhājñānaṁ vināśayitavyam||49||
A helyes érveléshez (yogya-tarka-arthe), a bauddhājñāna-t vagy intellektuális tudatlanságot (bauddha-ajñānam) fel kell számolni (vināśayitavyam).
A helyes érveléshez, a bauddhājñāna-t vagy intellektuális tudatlanságot fel kell számolni. - बौद्धाज्ञानं देहप्राणादावात्ममानित्वम्॥५०॥
Bauddhājñānaṁ dehaprāṇādāvātmamānitvam||50||
A bauddhājñāna (bauddha-ajñānam) nem egyéb, mint a fizikai testet, életerőt stb. (deha-prāṇa-ādau) önmagadnak (ātma) tartani (mānitvam).
A bauddhājñāna nem egyéb, mint a fizikai testet, életerőt stb. önmagadnak tartani. - बौद्धाज्ञानोच्छेदस्तु न पर्याप्तः पौरुषाज्ञानसञ्ज्ञस्य द्वितीयाज्ञानप्रकारस्य सन्निधेर्हेतोः॥५१॥
Bauddhājñānocchedastu na paryāptaḥ pauruṣājñānasañjñasya dvitīyājñānaprakārasya sannidherhetoḥ||51||
De (tu) a bauddhājñāna (bauddha-ajñāna) feloldása (ucchedaḥ) nem (na) elég (paryāptaḥ), mert (hetoḥ) a második tudatlanság (dvitīya-ajñāna-prakārasya), melynek neve (sañjñasya) pauruṣājñāna, azaz tudatlanság az Énnel kapcsolatosan (pauruṣa-ajñāna), még jelen van (sannidheḥ).
De a bauddhājñāna feloldása nem elég, mert a második tudatlanság, melynek neve pauruṣājñāna, azaz tudatlanság az Énnel kapcsolatosan, még jelen van. - पौरुषाज्ञानमात्मनि बद्धजनात्मकनरमानित्वम्॥५२॥
Pauruṣājñānamātmani baddhajanātmakanaramānitvam||52||
A pauruṣājñāna (pauruṣa-ajñānam) nem egyéb, mint az Én-t –önmagadat– (ātmani) korlátolt individuumnak (nara) tartani (mānitvam), azaz egy kötöttségben lévő személynek (baddha-jana-ātmaka).
A pauruṣājñāna nem egyéb, mint az Én-t (önmagadat) korlátolt individuumnak tartani, azaz egy kötöttségben lévő személynek. - पौरुषाज्ञानं मानुषगुरुणा वा शिवेनैव वा कृताद्दीक्षाया उच्छिन्नम्॥५३॥
Pauruṣājñānaṁ mānuṣaguruṇā vā śivenaiva vā kṛtāddīkṣāyā ucchinnam||53||
A pauruṣājñāna (pauruṣa-ajñānam) feloldódik (ucchinnam) egy emberi Guru (mānuṣa-guruṇā) vagy (vā… vā) Maga Śiva (śivena eva) általi (kṛtāt) beavatáson keresztül (dīkṣāyāḥ).
A pauruṣājñāna feloldódik egy emberi Guru vagy Maga Śiva általi beavatáson keresztül. - बौद्धाज्ञानं शिवशास्त्राध्ययनत उच्छिन्नं न चान्यथा॥५४॥
Bauddhājñānaṁ śivaśāstrādhyayanata ucchinnaṁ na cānyathā||54||
A bauddhājñāna (bauddha-ajñānam) feloldódása (ucchinnam) Śiva (śiva) Szövegeinek (śāstra) tanulmányozása által (adhyayanataḥ) (történik meg), és (ca) nem (na) másképp (anyathā).
A bauddhājñāna feloldódása Śiva Szövegeinek tanulmányozása által történik meg, és nem másképp. - द्विधाकाराज्ञानसमुच्छेदं विना स्वमुक्तिलाभोऽपूर्णः॥५५॥
Dvidhākārājñānasamucchedaṁ vinā svamuktilābho’pūrṇaḥ||55||
Mindkét fajta (dvidhākāra) tudatlanság (ajñāna) teljes feloldódása (samucchedam) nélkül (vinā), az egyén (sva) Felszabadulása (mukti-lābhaḥ) nem teljes (apūrṇaḥ).
Mindkét fajta tudatlanság teljes feloldódása nélkül, az egyén Felszabadulása nem teljes. - दीक्षा च शिवशास्त्राध्ययनं च तस्यानुग्रहप्रदानकृत्यं भवतो यतस्तस्य प्रसादं विना न केनापि तद्बृहत्कार्यं कर्तुं शक्यते॥५६॥
Dīkṣā ca śivaśāstrādhyayanaṁ ca tasyānugrahapradānakṛtyaṁ bhavato yatastasya prasādaṁ vinā na kenāpi tadbṛhatkāryaṁ kartuṁ śakyate||56||
Mind a beavatás (dīkṣā ca… ca), mind Śiva (śiva) Szövegeinek (śāstra) tanulmányozása (adhyayanam) az (bhavataḥ) Ő (tasya) Kegyelmének (anugraha-pradāna) aktusa (kṛtyam), mert (yatas) ezt a hatalmas feladatot (tad-bṛhat-kāryam) senki nem képes véghezvinni (na kena api… kartum śakyate), az Ő (tasya) áldása (prasādam) nélkül (vinā).
Mind a beavatás, mind Śiva Szövegeinek tanulmányozása az Ő Kegyelmének aktusa, mert ezt a hatalmas feladatot senki nem képes véghezvinni, az Ő áldása nélkül. - मानुषगुरुः साक्षाच्छिव एव शास्त्रेषु पुनः शिवतुल्य इति स उक्तः स्थूलदेहसन्निधेः॥५७॥
Mānuṣaguruḥ sākṣācchiva eva śāstreṣu punaḥ śivatulya iti sa uktaḥ sthūladehasannidheḥ||57||
Az emberi Guru (mānuṣa-guruḥ) Śiva Maga (śivaḥ eva) személyesen (sākṣāt), de (punar) a szövegekben (śāstreṣu) ő (saḥ) úgy kerül említésre (uktaḥ), mint ‘aki olyan (tulyaḥ), mint Śiva (śiva… iti)‘, a fizikai test (sthūla-deha) jelenléte miatt (sannidheḥ).
Az emberi Guru Śiva Maga személyesen, de a szövegekben ő úgy kerül említésre, mint ‘aki olyan, mint Śiva’, a fizikai test jelenléte miatt. - परभैरवयोगे गुर्वाज्ञानुवर्तनं सिद्धिकारि॥५८॥
Parabhairavayoge gurvājñānuvartanaṁ siddhikāri||58||
A Guru parancsának (guru-ājñā) való engedelmesség (anuvartanam) a siker kulcsa (siddhi-kāri) a Parabhairavayoga-ban (parabhairavayoge).
A Guru parancsának való engedelmesség a siker kulcsa a Parabhairavayoga-ban. - परभैरवयोगे गुरोरात्मनि विलीनस्वात्मत्वरूपस्तद्यथा गुरुणैकत्वसमासादनात्मकः शिष्यार्थः॥५९॥
Parabhairavayoge gurorātmani vilīnasvātmatvarūpastadyathā guruṇaikatvasamāsādanātmakaḥ śiṣyārthaḥ||59||
A Parabhairavayoga-ban (parabhairavayoge) a tanítvány (śiṣya) célja (arthaḥ) abban áll (rūpaḥ), hogy énjét elmerítse (vilīna-sva-ātmatva) a Guru (guroḥ) Énjében (ātmani), azaz (tad yathā) abban áll (ātmakaḥ), hogy váljon eggyé (ekatva-samāsādana) a Guru-val (guruṇā).
A Parabhairavayoga-ban a tanítvány célja abban áll, hogy énjét elmerítse a Guru Énjében, azaz abban áll, hogy váljon eggyé a Guru-val. - यत्तस्य सङ्कोचस्वीकारात्प्रादुर्भूतं तत् सकलाज्ञानतिमिरं परमशिवात्मगुरुणास्य संयोगस्य प्रभोच्छिनत्ति॥६०॥
Yattasya saṅkocasvīkārātprādurbhūtaṁ tat sakalājñānatimiraṁ paramaśivātmaguruṇāsya saṁyogasya prabhocchinatti||60||
A Guru-val, Paramaśiva-val (parama-śiva-ātma-guruṇā) való egyesülés (asya saṁyogasya) Fénye (prabhā), feloldja (ucchinatti) a tudatlanság minden sötétségét (tad sakala-ajñāna-timiram), ami (yad) megjelent (prādurbhūtam), a korlátozás (saṅkoca) elfogadása miatt (tasya… svīkārāt).
A Guru-val, Paramaśiva-val való egyesülés Fénye, feloldja a tudatlanság minden sötétségét, ami megjelent, a korlátozás elfogadása miatt. - भूयश्चाप्ययं संयोगस्तदनुग्रहेण संसिद्धः॥६१॥
Bhūyaścāpyayaṁ saṁyogastadanugraheṇa saṁsiddhaḥ||61||
Még egyszer (bhūyas ca api): ez (ayam) az egyesülés (saṁyogaḥ) az Ő Kegyelme által (tad-anugraheṇa) történik meg kizárólag (saṁsiddhaḥ).
Még egyszer: ez az egyesülés az Ő Kegyelme által történik meg kizárólag. - यो बौद्धपौरुषाज्ञानयोरामिषतां यातो नरः स स्वगुरोरात्मनि विलीनस्वशिष्यात्मत्वरूपकार्यस्य सम्पादनेऽसमर्थवन्मन्यते॥६२॥
Yo bauddhapauruṣājñānayorāmiṣatāṁ yāto naraḥ sa svagurorātmani vilīnasvaśiṣyātmatvarūpakāryasya sampādane’samarthavanmanyate||62||
A korlátolt individuum (naraḥ), aki (yaḥ) áldozatául esett (āmiṣatām yātaḥ) a bauddhājñāna-nak és pauruṣājñāna-nak (bauddha-pauruṣa-ajñānayoḥ), úgy tekinthető (saḥ… manyate), mint ‘asamartha’ –tehetetlen– (asamartha-vat), azzal a feladattal (kāryasya) kapcsolatosan (sampādane), ami a ‘tanítványi’ énjének elmerítése (vilīna-sva-śiṣya-ātmatva-rūpa) a Guru-jának (sva-guroḥ) Énjében (ātmani).
A korlátolt individuum, aki áldozatául esett a bauddhājñāna-nak és pauruṣājñāna-nak, úgy tekinthető, mint ‘asamartha’ (tehetetlen), azzal a feladattal kapcsolatosan, ami a ‘tanítványi’ énjének elmerítése a Guru-jának Énjében. - स तद्विभवरूपप्रकाशनिषेधादाविर्भूतान्निजाशुद्धेरसमर्थोऽस्ति॥६३॥
Sa tadvibhavarūpaprakāśaniṣedhādāvirbhūtānnijāśuddherasamartho’sti||63||
A korlátolt individuum (saḥ) saját tisztátalansága miatt (nija-aśuddheḥ) tehetetlen (asamarthaḥ-asti), ami azért jelenik meg (āvirbhūtāt), mert Ő elutasította (tad… niṣedhāt) Saját (tad) Fényét (prakāśa), Saját (tad) Ragyogását (vibhava-rūpa).
A korlátolt individuum saját tisztátalansága miatt tehetetlen, ami azért jelenik meg, mert Ő elutasította Saját Fényét, Saját Ragyogását. - एतदसमर्थत्वसामर्थ्याच्च नरः परमार्थस्वभावपूर्णज्ञानेन रहितः॥६४॥
Etadasamarthatvasāmarthyācca naraḥ paramārthasvabhāvapūrṇajñānena rahitaḥ||64||
Eme (etad) tehetetlenség (asamarthatva) eredményeképpen (sāmarthyāt ca), a korlátolt individuum (naraḥ) híján van (rahitaḥ) a Legmagasabb Valóság (parama-artha) természete (sva-bhāva) tökéletes ismeretének (pūrṇa-jñānena).
Eme tehetetlenség eredményeképpen, a korlátolt individuum híján van a Legmagasabb Valóság természete tökéletes ismeretének. - तस्य बन्धनस्थितिः स्वप्रयत्नैस्तेनोच्छेत्तुं न सर्वथा शक्यते सा तत्प्रसादत उच्छिन्नैव॥६५॥
Tasya bandhanasthitiḥ svaprayatnaistenocchettuṁ na sarvathā śakyate sā tatprasādata ucchinnaiva||65||
Az ő (tasya) korlátolt (bandhana) állapota (sthitiḥ) nem feloldható (ucchettuṁ na… śakyate) saját (tena) erőfeszítése által (sva-prayatnaiḥ) semmilyen módszerrel (na sarvathā). Az Ő áldása (tat-prasādataḥ) oldja fel azt kizárólag (sā… ucchinnā eva).
Az ő korlátolt állapota nem feloldható saját erőfeszítése által semmilyen módszerrel. Az Ő áldása oldja fel azt kizárólag. - यावत्परमशिवस्य दिव्यविलासौ मुक्तिबन्धौ तावन्नरस्य सततौ पीडाप्रभवौ तावेव॥६६॥
Yāvatparamaśivasya divyavilāsau muktibandhau tāvannarasya satatau pīḍāprabhavau tāveva||66||
Míg (yāvat) a kötelék és a Felszabadulás (mukti-bandhau) egy isteni Játék (divya-vilāsau) Paramaśiva esetében (parama-śivasya), addig azok (tāvat… tau eva) a korlátolt individuum esetében (narasya), szüntelen (satatau) forrásai (prabhavau) a szenvedésnek (pīḍā).
Míg a kötelék és a Felszabadulás egy isteni Játék Paramaśiva esetében, addig azok a korlátolt individuum esetében, szüntelen forrásai a szenvedésnek. - नरस्य यावज्जीवं कृच्छ्राणि सर्वाणि स्वबन्धमूलानि न चान्ये वस्तुनि॥६७॥
Narasya yāvajjīvaṁ kṛcchrāṇi sarvāṇi svabandhamūlāni na cānye vastuni||67||
A korlátolt indiviuum (narasya) minden (sarvāṇi) problémája (kṛcchrāṇi), egész élete során (yāvat-jīvam), saját tudatlanságában gyökerezik (sva-bandha-mūlāni), és (ca) semmi (na) másban (anye vastuni).
A korlátolt indiviuum minden problémája, egész élete során, saját tudatlanságában gyökerezik, és semmi másban. - तस्मिन्सततमवधानं दातुमसामर्थ्याभिप्रायो बन्धः॥६८॥
Tasminsatatamavadhānaṁ dātumasāmarthyābhiprāyo bandhaḥ||68||
A tudatlanság (bandhaḥ), a Reá való (tasmin) szüntelen (satatam) fókuszálás (avadhānam dātum) tehetetlenségét jelenti (asāmarthya-abhiprāyaḥ).
A tudatlanság, a Reá való szüntelen fókuszálás tehetetlenségét jelenti. - साधनायामध्यात्ममार्गे सहसोद्गमिष्यन्ति सिद्धयः॥६९॥
Sādhanāyāmadhyātmamārge sahasodgamiṣyanti siddhayaḥ||69||
A sādhanā (sādhanāyām) vagy spirituális út során (adhyātma-mārge), a természetfeletti erők (siddhayaḥ) teljesen spontán (sahasā) jelennek meg (udgamiṣyanti).
A sādhanā vagy spirituális út során, a természetfeletti erők teljesen spontán jelennek meg. - तेन तादृक्सिद्धयः सर्वास्त्यक्तव्या यतस्तं पातयेयुस्ताः॥७०॥
Tena tādṛksiddhayaḥ sarvāstyaktavyā yatastaṁ pātayeyustāḥ||70||
Az egyénnek (tena… tyaktavyāḥ) el kell dobnia minden (sarvāḥ) ilyen természetfeletti erőt (tādṛk-siddhayaḥ), mert (yatas) azok (tāḥ) visszaesést okoznak (tam pātayeyuḥ).
Az egyénnek el kell dobnia minden ilyen természetfeletti erőt, mert azok visszaesést okoznak. - तस्मिन्सततमवधानं दातुं सामर्थ्यात्मकबन्धशून्यत्वाभिप्राया मुक्तिः॥७१॥
Tasminsatatamavadhānaṁ dātuṁ sāmarthyātmakabandhaśūnyatvābhiprāyā muktiḥ||71||
A Felszabadulás (muktiḥ) a kötöttség (bandha) vagy tudatlanság hiányát (śūnyatva) jelenti (abhiprāyā), avagy képességet (sāmarthya-ātmaka) a Reá való (tasmin) szüntelen (satatam) fókuszálásra (avadhānam dātum).
A Felszabadulás a kötöttség vagy tudatlanság hiányát jelenti, avagy képességet a Reá való szüntelen fókuszálásra. - स्वशक्तीनां विस्तार इति मुक्तेर्निर्वचनान्तरम्॥७२॥
Svaśaktīnāṁ vistāra iti mukternirvacanāntaram||72||
Egy másik (antaram) meghatározása (nirvacana) a Felszabadulásnak (mukteḥ): ‘az egyén saját Erőinek (sva-śaktīnām… iti) kiterjedése (vistāraḥ)‘.
Egy másik meghatározása a Felszabadulásnak: ‘az egyén saját Erőinek kiterjedése’. - सङ्कोचे यावत्स्वयं वर्तते तावदतिसङ्कुचितशक्तिः सोऽर्थात्तस्मिन्सततावधानं दानेऽसमर्थत्वं विद्यते॥७३॥
Saṅkoce yāvatsvayaṁ vartate tāvadatisaṅkucitaśaktiḥ so’rthāttasminsatatāvadhānaṁ dāne’samarthatvaṁ vidyate||73||
Amíg (yāvat) valaki limitációban (saṅkoce) él (svayam vartate), saját Erői súlyosan korlátoltak (tāvat bhūri-saṅkucita-śaktiḥ saḥ), ami jelzi (arthāt… vidyate) a tehetetlenség állapotát (asamarthatvam), a Reá való (tasmin) szüntelen fókuszálás tekintetében (satata-avadhānaṁ dāne).
Amíg valaki limitációban él, saját Erői súlyosan korlátoltak, ami jelzi a tehetetlenség állapotát, a Reá való szüntelen fókuszálás tekintetében. - सद्यः कृतो मुक्तिप्रसरोऽतिसङ्कोचात्तु तं स्वयं चिरस्थिततयानुभवति॥७४॥
Sadyaḥ kṛto muktiprasaro’tisaṅkocāttu taṁ svayaṁ cirasthitatayānubhavati||74||
A Felszabadulás (mukti) folyamata (prasaraḥ) egyetlen pillanat alatt (sadyas) történik (kṛtaḥ), ám (tu) a súlyos limitáció miatt (ati-saṅkocāt), az egyén azt (tam) úgy érzékeli (svayam… anubhavati), mint ami hosszú ideig tart (cira-sthitatayā).
A Felszabadulás folyamata egyetlen pillanat alatt történik, ám a súlyos limitáció miatt, az egyén azt úgy érzékeli, mint ami hosszú ideig tart. - यदा स्वयमन्ततो मुक्तो भवति तदा स कदाचित्केनचिदनुपहततया स्वात्मानमनुभवति यन्निरर्गलचमत्कारमुत्पादयति॥७५॥
Yadā svayamantato mukto bhavati tadā sa kadācitkenacidanupahatatayā svātmānamanubhavati yannirargalacamatkāramutpādayati||75||
Amikor (yadā) valaki (svayam) végül (antatas) felszabadul (bhavati-muktaḥ), azt (tadā saḥ) tapasztalja (anubhavati), hogy saját Énje –Paramaśiva– (sva-ātmānam) sohasem érintett semmi által (kadācid kenacid anupahatatayā), ami (yad) hatalmas ámulatot (nirargala-camatkāram) generál (utpādayati).
Amikor valaki végül felszabadul, azt tapasztalja, hogy saját Énje (Paramaśiva) sohasem érintett semmi által , ami hatalmas ámulatot generál. - यदा स्वयमन्ततो मुक्तो भवति तदा स नित्यमुक्ततयात्मानमनुभवति॥७६॥
Yadā svayamantato mukto bhavati tadā sa nityamuktatayātmānamanubhavati||76||
Amikor (yadā) valaki (svayam) végül (antatas) felszabadul (bhavati-muktaḥ), azt (tadā saḥ) tapasztalja (anubhavati), hogy mindig is felszabadult volt (nitya-muktitayā ātmānam).
Amikor valaki végül felszabadul, azt tapasztalja, hogy mindig is felszabadult volt. - मुक्त्यां तद्विभवस्य विपुलानुभवस्य हेतोः स्वयं स्वस्थूलशरीरात्परिहातुं शक्नुयात्॥७७॥
Muktyāṁ tadvibhavasya vipulānubhavasya hetoḥ svayaṁ svasthūlaśarīrātparihātuṁ śaknuyāt||77||
A Felszabadulás közben (muktyām) az egyén képes (svayam… śaknuyāt) elveszíteni (parihātum) fizikai testét (sva-sthūla-śarīrāt), az Ő Ragyogása (tad-vibhavasya) Tapasztalatának hordereje (vipula-anubhavasya) miatt (hetoḥ).
A Felszabadulás közben az egyén képes elveszíteni fizikai testét, az Ő Ragyogása Tapasztalatának hordereje miatt. - यदि शरीरमतिजीवेत्तर्हि स स्वयं जीवन्मुक्त इत्युदाह्रियेत॥७८॥
Yadi śarīramatijīvettarhi sa svayaṁ jīvanmukta ityudāhriyeta||78||
Ha (yadi) a test (śarīraḥ) túléli (atijīvet), az egyén (tarhi saḥ svayam) úgy nevezett (udāhriyeta), mint aki életében felszabadult vagy Jīvanmukta (jīvat-muktaḥ iti).
Ha a test túléli, az egyén úgy nevezett, mint aki életében felszabadult vagy Jīvanmukta. - यदि शरीरं म्रियेत तर्हि स स्वयं विदेहमुक्त इत्याख्यायेत॥७९॥
Yadi śarīraṁ mriyeta tarhi sa svayaṁ videhamukta ityākhyāyeta||79||
Ha (yadi) a test (śarīraḥ) meghal (mriyeta), az egyén (tarhi saḥ svayam) úgy nevezett (ākhyāyeta), mint Videhamukta vagy felszabadult, a test elhagyása után –azaz a test halála után– (videha-muktaḥ iti).
Ha a test meghal, az egyén úgy nevezett, mint Videhamukta vagy felszabadult, a test elhagyása után (azaz a test halála után). - धृतशरीरस्य विमुक्तजनस्य च त्यक्तशरीरस्य मोक्षितजनस्य चायं विशेषो मुक्तिं लभमानं तज्जनं निरीक्षमाणैः केवलमुपलभ्यते॥८०॥
Dhṛtaśarīrasya vimuktajanasya ca tyaktaśarīrasya mokṣitajanasya cāyaṁ viśeṣo muktiṁ labhamānaṁ tajjanaṁ nirīkṣamāṇaiḥ kevalamupalabhyate||80||
Ez (ayam) a különbség (viśeṣaḥ) egy testét megtartó (dhṛta-śarīrasya) felszabadult személy (vimukta-janasya) és (ca… ca) egy testét elhagyó (tyakta-śarīrasya) felszabadult személy (mokṣita-janasya) között, kizárólag a felszabadultat (tad-janam), a felszabadulása (muktim) közben (labhamānam) néző személyek (nirīkṣamāṇaiḥ) számára látható (kevalam upalabhyate).
Ez a különbség egy testét megtartó felszabadult személy és egy testét elhagyó felszabadult személy között, kizárólag a felszabadultat, a felszabadulása közben néző személyek számára látható. - मुक्तेः पश्चाद्यद्यदीदृङ्निर्मुक्तजन इच्छति तत्तत्स कर्तुं कल्पः॥८१॥
Mukteḥ paścādyadyadīdṛṅnirmuktajana icchati tattatsa kartuṁ kalpaḥ||81||
A Felszabadulás (mukteḥ) után (paścāt), egy ilyen szabad személy (īdṛk-nirmukta-janaḥ) azt tehet (kalpaḥ-kartum), amit akar (yad yad… icchati… tad tad saḥ).
A Felszabadulás után, egy ilyen szabad személy azt tehet, amit akar. - प्रारब्धकर्म विहाय विमुक्तजनोऽनन्यकर्मः॥८२॥
Prārabdhakarma vihāya vimuktajano’nanyakarmaḥ||82||
A prārabdhakarma –olyan karma, mely már megkezdte gyümölcsének növesztését– kivételével (prārabdha-karma vihāya), a felszabadultnak (vimukta-janaḥ) nincs karma-ja (an-anya-karmaḥ).
A prārabdhakarma (olyan karma, mely már megkezdte gyümölcsének növesztését) kivételével, a felszabadultnak nincs karma-ja. - तस्मात्स यत्किञ्चित्कर्म करणे शक्नोति न तु कदाचित्तत्कर्मविषयं शुभफलमितरद्वादत्ते॥८३॥
Tasmātsa yatkiñcitkarma karaṇe śaknoti na tu kadācittatkarmaviṣayaṁ śubhaphalamitaradvādatte||83||
Így (tasmāt), ő (saḥ) végrehajthat (śaknoti-karane) bármilyen (yad kiñcid) tettet (karma), ám sohasem (na tu kadācid) szenvedi el (ādatte) a jó vagy rossz gyümölcsöt, (śubha-phalam itarat vā) mi eme (tad) tettből (karma) származik (viṣayam).
Így, ő végrehajthat bármilyen tettet, ám sohasem szenvedi el a jó vagy rossz gyümölcsöt, mi eme tettből származik. - तेन यद्यपि नान्यत्किञ्चित्कर्तव्यं तथापि स सोत्साहमन्यजनोत्कर्षपरः सर्वदा॥८४॥
Tena yadyapi nānyatkiñcitkartavyaṁ tathāpi sa sotsāhamanyajanotkarṣaparaḥ sarvadā||84||
Számára nincs semmi más tennivaló (tena yadi api na anyat kiñcid kartavyam), ám (tathā api) ő (saḥ) szüntelen elfoglalt (sotsāham… paraḥ sarvadā) más (anya) emberek (jana) felemelésének aktusával (utkarṣa).
Számára nincs semmi más tennivaló, ám ő szüntelen elfoglalt más emberek felemelésének aktusával. - स समाप्तात्मोपलब्धिरूपमानुषसत्तार्थः॥८५॥
Sa samāptātmopalabdhirūpamānuṣasattārthaḥ||85||
Ő (saḥ) elérte az emberi létezés Célját, vagyis az Én-realizációt (samāpta-ātma-upalabdhi-rūpa-mānuṣa-sattā-arthaḥ).
Ő elérte az emberi létezés Célját, vagyis az Én-realizációt. - यदुपलब्धमहेश्वरैकत्वः स तन्निष्प्रयोजनान्यजन्मा॥८६॥
Yadupalabdhamaheśvaraikatvaḥ sa tanniṣprayojanānyajanmā||86||
Mivel (yad) ő (saḥ) realizálta a Nagy Úrral –Paramaśiva– való azonosságát (upalabdha-mahā-īśvara-ekatvaḥ), így számára nem szükséges egy újabb születés (tad niṣprayojana-anya-janmā).
Mivel ő realizálta a Nagy Úrral (Paramaśiva) való azonosságát, így számára nem szükséges egy újabb születés. - गुरुतां वाध्यात्मकवितां वा यत्किञ्चनभावितां वा तज्जनो गन्तुं क्षमः स पुनर्नित्यं परोत्कर्षासक्तः॥८७॥
Gurutāṁ vādhyātmakavitāṁ vā yatkiñcanabhāvitāṁ vā tajjano gantuṁ kṣamaḥ sa punarnityaṁ parotkarṣāsaktaḥ||87||
Egy (tad) ilyen személy (janaḥ) válhat (kṣamaḥ-gantum) Guru-vá (gurutām), spirituális költővé (adhyātma-kavitām), vagy (vā… vā… vā) bármi mássá (yad kiñcana-bhāvitām), ám (punar) ő (saḥ) fél szemmel (āsaktaḥ) szüntelen (nityaṁ) mások (para) felemelésére figyel (utkarṣa).
Egy ilyen személy válhat Guru-vá, spirituális költővé, vagy bármi mássá, ám ő fél szemmel szüntelen mások felemelésére figyel. - यावज्जीवं तज्जनः परमशिवतुल्यः स्थूलदेहसन्निधेर्यथा पूर्वं मयोक्तम्॥८८॥
Yāvajjīvaṁ tajjanaḥ paramaśivatulyaḥ sthūladehasannidheryathā pūrvaṁ mayoktam||88||
Amíg ez a személy él (yāvat-jīvam tad-janaḥ), ő olyan, mint (tulyaḥ) Paramaśiva (parama-śiva), a fizikai test (sthūla-deha) jelenléte miatt (sannidheḥ), ahogy (yathā) azt korábban (pūrvam) említettem (mayā uktam).
Amíg ez a személy él, ő olyan, mint Paramaśiva, a fizikai test jelenléte miatt, ahogy azt korábban említettem. - स्वदेहपाते स परमशिवविलीनः स्थूलदेहाभावाच्च निःशेषेण तद्भूयत्वं प्राप्तः॥८९॥
Svadehapāte sa paramaśivavilīnaḥ sthūladehābhāvācca niḥśeṣeṇa tadbhūyatvaṁ prāptaḥ||89||
Amikor teste elhull (sva-deha-pāte), ő (saḥ) elmerül Paramaśiva-ban (parama-śiva-vilīnaḥ), és (ca) teljesen eggyé válik Vele (niḥśeṣeṇa tad-bhūyatvaṁ prāptaḥ), a fizikai test (sthūla-deha) hiánya révén (abhāvāt).
Amikor teste elhull, ő elmerül Paramaśiva-ban, és teljesen eggyé válik Vele, a fizikai test hiánya révén. - विमुक्तजनदिव्यज्ञानमूलो न तु बद्धजनपरिमितज्ञानमूलो मुक्तिमार्गोऽयं परभैर्वयोगो नाम॥९०॥
Vimuktajanadivyajñānamūlo na tu baddhajanaparimitajñānamūlo muktimārgo’yaṁ parabhairvayogo nāma||90||
A Felszabadulás (mukti) eme (ayam) útja (mārgaḥ), melynek neve (nāma) Parabhairavayoga (parabhairavayogaḥ), a felszabadult (vimukta) személy (jana) isteni (divya) Tudásában (jñāna) gyökerezik (mūlaḥ), és nem (na tu) a korlátolt (baddha) individuum (jana) korlátolt tudásában (parimita-jñāna-mūlaḥ).
A Felszabadulás eme útja, melynek neve Parabhairavayoga, a felszabadult személy isteni Tudásában gyökerezik, és nem a korlátolt individuum korlátolt tudásában. - सङ्कोचवर्तिनो जनस्याखिलं ज्ञानं तस्य तीव्रतरबन्धत्वं यातम्॥९१॥
Saṅkocavartino janasyākhilaṁ jñānaṁ tasya tīvratarabandhatvaṁ yātam||91||
Minden (akhilam) tudása (jñānam) egy olyan személynek (janasya), aki limitációban (saṅkoca) él (vartinaḥ), még több korláttá válik (tīvratara-bandhatvam yātam) számára (tasya).
Minden tudása egy olyan személynek, aki limitációban él, még több korláttá válik számára. - विमुक्तजनस्य ज्ञानं परेषां स्वातन्त्र्यप्रभवतां गतम्॥९२॥
Vimuktajanasya jñānaṁ pareṣāṁ svātantryaprabhavatāṁ gatam||92||
A felszabadult személy (vimukta-janasya) Tudása (jñānam), mások számára (pareṣām) a Szabadság (svātantrya) forrásává válik (prabhavatām gatam).
A felszabadult személy Tudása, mások számára a Szabadság forrásává válik.
Ezen a 92 princípiumon keresztül, lefektettem a szilárd alapjait a teljesen új Parabhairavayoga-nak. Azok, akik az Igazságot keresik, elméjükkel mélyedjenek el, az itt kimondott egyszerű tanításaimban. Hozzon mindez jólétet, mindenki számára!
Om̐ namaḥ śivāya!