Ez egy bevezető kommentár, három ‘részre’ osztva a kényelem kedvéért, egy kis fényt vet a Parabhairavayogasaṁsthāpanapracodanam (A Parabhairavayoga alapvető princípiumai) 92 aforizmájának titkos jelentésére, szinonimák vagy egész bekezdések hozzáadásának formájában, amelyek magyarázzák a jelentését azoknak a kifejezéseknek, amik az aforizmákban fordulnak elő. Az eredeti aforizmák vörösesbarna színűek, míg a kommentár zöld színű.
परभैरवयोगसंस्थापनप्रचोदनलघुवृत्तिः
Parabhairavayogasaṁsthāpanapracodanalaghuvṛttiḥ
A Parabhairavayoga alapvető princípiumainak rövid kommentárja – 1. rész (aforizmák 1-től 31-ig)
प्रस्तावनाषट्कम्
Prastāvanāṣaṭkam
Hat bevezető stanza
यस्मात्कालेऽस्मिन्परमार्थनिष्ठालक्षणेऽसन्तुष्टः।
अतिविभाविपरभैरवः परमशिव एव सर्वशक्तिः॥१॥
तस्मात्सोऽज्ञानमयदाहिसंसारान्मुमुक्षुसाधकानाम्।
त्राणाय स्वनाम भरन्तं नवयोगमिममस्थापयत्॥२॥
Yasmātkāle’sminparamārthaniṣṭhālakṣaṇe’santuṣṭaḥ|
Ativibhāviparabhairavaḥ paramaśiva eva sarvaśaktiḥ||1||
Tasmātso’jñānamayadāhisaṁsārānmumukṣusādhakānām|
Trāṇāya svanāma bharantaṁ navayogamimamasthāpayat||2||
Mivel (yasmāt) a rendkívül Hatalmas Parabhairava (ati-vibhāvi-parabhairavaḥ) —Paramaśiva Maga (parama-śivaḥ eva), minden Erő Mestere (sarva-śaktiḥ)— nem volt elégedett (asantuṣṭaḥ) a spiritualitás (paramārthaniṣṭhā) minőségével (lakṣaṇe) ebben az időben (kāle asmin), így (tasmāt) Ő (saḥ) megalapította (asthāpayat) ezt (imam) az új Yoga-t (nava-yogam), ami az Ő nevét (sva-nāma) viseli (bharantam), hogy megvédje (trāṇāya) a spirituális törekvőket (sādhakānām), kik vágyják a menekülést (mumukṣu) az égető Saṁsāra-ból vagy Újjászülető létezésből (dāhi-saṁsārāt), (mely) telve van (maya) tudatlansággal (ajñāna).
Mivel a rendkívül Hatalmas Parabhairava —Paramaśiva Maga, minden Erő Mestere— nem volt elégedett a spiritualitás minőségével ebben az időben, így Ő megalapította ezt az új Yoga-t, ami az Ő nevét viseli, hogy megvédje a spirituális törekvőket, kik vágyják a menekülést az égető Saṁsāra-ból vagy Újjászülető létezésből, mely telve van tudatlansággal.
स्वैः स्वैर्लघुव्याख्याभिः सह द्वानवतिरात्मविरचितानाम्।
सूत्राणामिमानि तस्मै तेन ह्यधुनोपहृतानि॥३॥
Svaiḥ svairlaghuvyākhyābhiḥ saha dvānavatirātmaviracitānām|
Sūtrāṇāmimāni tasmai tena hyadhunopahṛtāni||3||
Ez (imāni) a kilencvenkét (dvānavatiḥ) aforizma (sūtrāṇām), mely Általa (ātma) íródott (viracitānām), együtt (saha) a hozzátartozó rövid kommentárral (svaiḥ svaiḥ laghu-vyākhyābhiḥ), most felajánlásra került Általa (tena hi adhunā upahṛtāni), Saját Magának (tasmai).
Ez a kilencvenkét aforizma, mely Általa íródott, együtt a hozzátartozó rövid kommentárral, most felajánlásra került Általa, Saját Magának.
श्रीपरभैरवयोगोऽयं त्रिकदर्शनप्रतिष्ठापनोऽपि।
सिद्धपारम्पर्यपरिमलेन बहुशोऽधिवासितस्तु॥४॥
Śrīparabhairavayogo’yaṁ trikadarśanapratiṣṭhāpano’pi|
Siddhapāramparyaparimalena bahuśo’dhivāsitastu||4||
Ez (ayam) a tiszteletreméltó Parabhairavayoga (śrī-parabhairavayogaḥ), bár (api) alapját a Trika filozófia adja (trika-darśana-pratiṣṭhāpanaḥ), mindenesetre bőségesen át van itatva (bahuśas adhivāsitaḥ tu) a Siddha-k vagy Tökéletességet elért Létezők (siddha) szakadatlan láncának (pāramparya) illatával (parimalena).
Ez a tiszteletreméltó Parabhairavayoga, bár alapját a Trika filozófia adja, mindenesetre bőségesen át van itatva a Siddha-k vagy Tökéletességet elért Létezők szakadatlan láncának illatával.
यः मुक्तिपदवीमिमां प्रतिपद्येत सः क्षिप्रं संस्पृशेत्।
अनिर्वाप्यार्थसङ्कुलं विस्मयकारिपरमशिवमेव॥५॥
Yaḥ muktipadavīmimāṁ pratipadyeta saḥ kṣipraṁ saṁspṛśet|
Anirvāpyārthasaṅkulaṁ vismayakāriparamaśivameva||5||
Az (yaḥ), ki követi (pratipadyeta) a Felszabadulás (mukti-padavīm) eme (imām) ösvényét, hamar (kṣipram) kapcsolatba kerül (saḥ… saṁspṛśet) Magával a lenyűgöző Paramaśiva-val (vismayakāri-parama-śivam eva), ki csordultig telve van (saṅkulam) kiolthatatlan (anirvāpya) Jelentéssel (artha).
Az, ki követi a Felszabadulás eme ösvényét, hamar kapcsolatba kerül Magával a lenyűgöző Paramaśiva-val, ki csordultig telve van kiolthatatlan Jelentéssel.
जयतु जयतु परभैरव एव मत्सम्प्रदायसिद्धपरिवृतः।
जयतु जयतु स्वपराशक्तिरनिवार्यस्वातन्त्र्यरूपा॥६॥
Jayatu jayatu parabhairava eva matsampradāyasiddhaparivṛtaḥ|
Jayatu jayatu svaparāśaktiranivāryasvātantryarūpā||6||
Dicsőség (jayatu jayatu) Parabhairava-nak (parabhairavaḥ eva), (kit) körülvesznek (parivṛtaḥ) a Siddha-i vagy Tökéletes Létezői (siddha) a tradíciómnak (mat-sampradāya), dicsőség (jayatu jayatu) az Ő Legfőbb Erejének (sva-parāśaktiḥ), kinek természete (rūpā) az ellenállhatatlan (anivārya) Szabadság (svātantrya)!
Dicsőség Parabhairava-nak, kit körülvesznek a Siddha-i vagy Tökéletes Létezői a tradíciómnak, dicsőség az Ő Legfőbb Erejének, kinek természete az ellenállhatatlan Szabadság!
अथ परभैरवयोगसंस्थापनप्रचोदनलघुवृत्तिर्यत्राहं विस्तारयामि मम परभैरवयोगव्याख्यानं गुर्वर्थपदानां पर्यायशब्दयोगाच्च प्रतिसूत्रस्याशेषार्थसङ्क्षिप्तव्याख्यायोगेन च। प्राथमिकी वृत्तिरियं मया विरचिता श्रीपरभैरवयोगसंस्थापनप्रचोदनस्य सूत्रान्यथार्थबोधसम्भाव्यतापोहार्थम्। मम कृतिर्धीराणां सर्वसाधकानां शिवाय भूयात्।
Atha parabhairavayogasaṁsthāpanapracodanalaghuvṛttiryatrāhaṁ vistārayāmi mama parabhairavayogavyākhyānaṁ gurvarthapadānāṁ paryāyaśabdayogācca pratisūtrasyāśeṣārthasaṅkṣiptavyākhyāyogena ca| Prāthamikī vṛttiriyaṁ mayā viracitā śrīparabhairavayogasaṁsthāpanapracodanasya sūtrānyathārthabodhasambhāvyatāpohārtham| Mama kṛtirdhīrāṇāṁ sarvasādhakānāṁ śivāya bhūyāt|
És most kezdődjön (atha) a Parabhairavayoga (parabhairavayoga) alapvető (saṁsthāpana) princípiumainak (pracodana) rövid (laghu) kommentárja (vṛttiḥ), amiben (yatra) kifejtem (aham-vistārayāmi) a magyarázataimat (mama-vyākhyānam) a Parabhairavayoga-ról (parabhairavayoga), a fontos szavak (gurvartha-padānām) szinonimái (paryāya-śabda) által (yogāt), valamint (ca… ca) minden aforizma (prati-sūtrasya) teljes jelentésének (artha) tömör (saṅkṣipta) megvilágításával (vyākhyā-yogena). Azért alkottam (mayā viracitā) ezt (iyam) az előzetes (prāthamikī) kommentárt (vṛttiḥ), hogy (artham) feloldjam (apoha) a tiszteletreméltó Parabhairavayogasaṁsthāpanapracodana (śrī-parabhairavayoga-saṁsthāpana-pracodanasya) aforizmáinak (sūtra) lehetséges (sambhāvyatā) félreértéseit (anyathā-artha-bodha). Váljon munkám (mama kṛtiḥ… bhūyāt) minden komoly spirituális törekvő (dhīrāṇām sarva-sādhakānām) javára (śivāya)!
És most kezdődjön a Parabhairavayoga alapvető princípiumainak rövid kommentárja, amiben kifejtem a magyarázataimat a Parabhairavayoga-ról, a fontos szavak szinonimái által, valamint minden aforizma teljes jelentésének tömör megvilágításával. Azért alkottam ezt az előzetes kommentárt, hogy feloldjam a tiszteletreméltó Parabhairavayogasaṁsthāpanapracodana aforizmáinak lehetséges félreértéseit. Váljon munkám minden komoly spirituális törekvő javára!
स परमेश्वरः सदैव प्रथमपदे स्थितो नित्यम्॥१॥
Sa parameśvaraḥ sadaiva prathamapade sthito nityam||1||
A Legfőbb Úr az, aki (saḥ parama-īśvaraḥ) mindig (sadā eva) ‘az első helyen szerepel’ (prathama-pade sthitaḥ), minden pillanatban (nityam).
A Legfőbb Úr az, aki mindig ‘az első helyen szerepel’, minden pillanatban.
स परमेश्वरोऽधीशो विश्वस्वामी सर्वदा प्रथमपदे स्थितः कुलदेशव्यापाराद्यात्मकात्सर्वस्मात्पुर्वः स्वस्मिन् मनसि वर्तते नित्यमहर्निशमामरणात्। महेश्वरभावस्यास्य सन्निधानं साधके बहुलानुग्रहनिर्देशकमीदृसे मुमुक्षौ यतस्तत्प्रसादं विना न केनाप्यनुभूता स्वशक्तिविस्तारलक्षितपरमार्थाधिगमपरत्वात्मकभक्तिविशिष्टदशासौ॥१॥
Sa parameśvaro’dhīśo viśvasvāmī sarvadā prathamapade sthitaḥ kuladeśavyāpārādyātmakātsarvasmātpurvaḥ svasmin manasi vartate nityamaharniśamāmaraṇāt| Maheśvarabhāvasyāsya sannidhānaṁ sādhake bahulānugrahanirdeśakamīdṛse mumukṣau yatastatprasādaṁ vinā na kenāpyanubhūtā svaśaktivistāralakṣitaparamārthādhigamaparatvātmakabhaktiviśiṣṭadaśāsau||1||
A Legfőbb Úr (saḥ parama-īśvaraḥ), a Szabad (adhīśaḥ), mindennek Birtokosa (viśva-svāmī), mindig (sarvadā eva) ‘az első helyen szerepel’ (prathama-pade sthitaḥ) —az egyén elméjében (svasmin manasi) mindenek előtt (sarvasmāt purvaḥ) van (vartate), vagyis (Ő az, aki megelőzi a) családot, országot, munkát stb. (kula-deśa-vyāpāra-ādi-ātmakāt)— minden pillanatban (nityam), éjjel és nappal (aharniśam), a halálig (ā-maraṇāt). Ezen érzet (bhāvasya asya) jelenléte (sannidhānam) a Nagy Úr felé (mahā-īśvara) egy spirituális törekvőben (sādhake), jelzi (nirdeśakam) az Isteni Kegyelem bőségét (bahula-anugraha) egy olyam személyben, aki a Felszabadulásra vágyik (īdṛse mumukṣau), mivel (yatas) az Ő áldása (tad-prasādam) nélkül (vinā), senki sem képes megtapasztalni (na kena api anubhūtā) az imádat (bhakti) eme (asau) különleges (viśiṣṭa) állapotát (daśā), ami a Legmagasabb Állapot elérésének (adhigama) szilárd szándéka (ātmaka-paratva), amit –vagyis a Legmagasabb Valóság (parama-artha) elérését– az egyén saját (sva) erőink (śakti) kitárulása (vistāra) jellemez (lakṣita)||1||
A Legfőbb Úr, a Szabad, mindennek Birtokosa, mindig ‘az első helyen szerepel’ —az egyén elméjében mindenek előtt van, vagyis (Ő az, aki megelőzi a) családot, országot, munkát stb.— minden pillanatban, éjjel és nappal, a halálig. Ezen érzet jelenléte a Nagy Úr felé egy spirituális törekvőben, jelzi az Isteni Kegyelem bőségét egy olyam személyben, aki a Felszabadulásra vágyik, mivel az Ő áldása nélkül, senki sem képes megtapasztalni az imádat eme különleges állapotát, ami a Legmagasabb Állapot elérésének szilárd szándéka, amit –vagyis a Legmagasabb Valóság elérését– az egyén saját erőink kitárulása jellemez.
तच्च सज्जीवनरीत्या मूलम्॥२॥
Tacca sajjīvanarītyā mūlam||2||
Ez (tad ca) a helyes élet (sat-jīvana-rītyāḥ) alapja (mūlam).
Ez a helyes élet alapja.
तच्च सज्जीवनरीत्या यावत्प्राणान् स्थूलतन्वां धारयति सम्यगाचारस्य मूलमुपस्तम्भरूपम्। न तस्य सन्निधिरुपचयो वास्ति चेत्परभैरवयोगे न साधकस्य कस्यचिदाप्तिरेव॥२॥
Tacca sajjīvanarītyā yāvatprāṇān sthūlatanvāṁ dhārayati samyagācārasya mūlamupastambharūpam| Na tasya sannidhirupacayo vāsti cetparabhairavayoge na sādhakasya kasyacidāptireva||2||
Ez (tad ca) a helyes élet (sat-jīvana-rītyāḥ) alapja (mūlam) (vagy) támasza (upastambha-rūpam), azaz a megfelelő viselkedés (samyak-ācārasya), míg (yāvat) valaki életet (prāṇān) tart fent (dhārayati) egy fizikai testben (sthūla-tanvām). Ennek (tasya) jelenléte (asti-sannidhiḥ) vagy (vā) kifejlődése (upacayaḥ) nélkül (na… ced), egy spirituális törekvő (sādhakasya) lényegében (eva) semmit sem ér el (na… kasyacid āptiḥ) a Parabhairavayoga-ban (parabhairavayoge)||2||
Ez a helyes élet alapja (vagy) támasza, azaz a megfelelő viselkedés, míg valaki életet tart fent egy fizikai testben. Ennek jelenléte vagy kifejlődése nélkül, egy spirituális törekvő lényegében semmit sem ér el a Parabhairavayoga-ban.
मम योगस्य दार्शनिकाधारः श्रीत्रिकम्॥३॥
Mama yogasya dārśanikādhāraḥ śrītrikam||3||
A Tiszteletreméltó Trika (śrī-trikam), –avagy Kashmir Nem-duális Shaivizmusa– a filozófiai alapja (dārśanika-ādhāraḥ) az én Yoga-mnak (mama yogasya).
A Tiszteletreméltó Trika, (avagy Kashmir Nem-duális Shaivizmusa) a filozófiai alapja az én Yoga-mnak.
मम योगस्य दार्शनिकाधारो मत्परभैरवयोगापेक्षया शास्त्रप्रयोगोपस्तम्भनं श्रीत्रिकं शिवशक्तिनरशाश्वतैकत्वोपदेशकं काश्मीरशैवशासनम्। किञ्च तस्मिन् परपरापरापरशक्तीनां स्वधर्मः सम्बन्धश्च प्रतिपादिताविति त्रिकमिदं दर्शनमुदाहृतम्॥३॥
Mama yogasya dārśanikādhāro matparabhairavayogāpekṣayā śāstraprayogopastambhanaṁ śrītrikaṁ śivaśaktinaraśāśvataikatvopadeśakaṁ kāśmīraśaivaśāsanam| Kiñca tasmin paraparāparāparaśaktīnāṁ svadharmaḥ sambandhaśca pratipāditāviti trikamidaṁ darśanamudāhṛtam||3||
A Tiszteletreméltó Trika vagy hármas nézőpont (śrī-trikam), azaz Kashmir śaiva doktrínája (kāśmīra-śaiva-śāsanam), ami az örök (śāśvata) egységet (ekatva) tanítja (upadeśakam) Śiva –az Úr–, Śakti –Az Ő Ereje– és a korlátolt individuum között (śiva-śakti-nara), az én Yoga-m (mama yogasya) filozófiai alapja (dārśanika-ādhāraḥ). (Más szavakkal,) ez a teoretikai-gyakorlati támasza (śāstra-prayoga-upastambhanam) a Parabhairavayoga-mnak (apekṣayā-mad-parabhairavayoga). Emellett (kiñca), ez (idam) a filozófia (darśanam), úgymond (udāhṛtam) hármas (trikam), mert (iti) ebben található meg (tasmin) a kifejtése (pratipāditau) a különleges jellemzője (svadharmaḥ) és (ca) kapcsolata (sambandhaḥ) a Legmagasabb, Köztes, és Nem-legmagasabb erőknek (para-para-apara-apara-śaktīnām)||3||
A Tiszteletreméltó Trika vagy hármas nézőpont, azaz Kashmir śaiva doktrínája, ami az örök egységet tanítja Śiva –az Úr–, Śakti –Az Ő Ereje– és a korlátolt individuum között, az én Yoga-m filozófiai alapja. (Más szavakkal,) ez a teoretikai-gyakorlati támasza a Parabhairavayoga-mnak. Emellett, ez a filozófia, úgymond hármas, mert ebben található meg a kifejtése a különleges jellemzője és kapcsolata a Legmagasabb, Köztes, és Nem-legmagasabb erőknek.
इह परमार्थं परमशिव इति पारिभाषिकनम्ना ह्वयामि॥४॥
Iha paramārthaṁ paramaśiva iti pāribhāṣikanamnā hvayāmi||4||
Itt (iha), a Legmagasabb Valóságot (parama-artham) egy technikai néven (pāribhāṣika-namnā) úgy hívom (hvayāmi) ‘Paramaśiva’ –A Legfőbb Śiva– (parama-śivaḥ iti).
Itt, a Legmagasabb Valóságot egy technikai néven úgy hívom ‘Paramaśiva’ (A Legfőbb Śiva).
इह श्रीमत्परभैरवयोगसंस्थापनप्रचोदने परमार्थमुत्तमवस्तु प्रकाशविमर्शमयः परमशिव इति पारिभाषिकनम्ना सञ्ज्ञया ह्वयामि। स्वतन्त्रः परमशिवोऽयमेकचिद्घनरूपसंवित्स्वभावस्तत्स्वातन्त्र्यशक्त्या सृष्तिस्थितिसंहारतिरोधानानुग्रहात्मकं पञ्चकृत्यं करोति॥४॥
Iha śrīmatparabhairavayogasaṁsthāpanapracodane paramārthamuttamavastu prakāśavimarśamayaḥ paramaśiva iti pāribhāṣikanamnā sañjñayā hvayāmi| Svatantraḥ paramaśivo’yamekacidghanarūpasaṁvitsvabhāvastatsvātantryaśaktyā sṛṣtisthitisaṁhāratirodhānānugrahātmakaṁ pañcakṛtyaṁ karoti||4||
Úgy nevezem (hvayāmi) a Legmagasabb/Legfőbb Valóságot (parama-artham uttama-vastu), egy technikai névvel vagy kifejezéssel (pāribhāṣika-namnā sañjñayā): ‘Paramaśiva’ (parama-śivaḥ iti) —(A Legfőbb Śiva), (Ki) Fényből (prakāśa) (és) e Fény Éberségéből (vimarśa) áll (mayaḥ)— itt, a tiszteletreméltó Parabhairavayogasaṁsthāpanapracodanam-ban (śrīmat-parabhairavayogasaṁsthāpanapracodane). Ez (ayam) a szabad (svatantraḥ) Paramaśiva (parama-śivaḥ), (kinek) természete (svabhāvaḥ) a Saṁvid (saṁvid), kinek formája (rūpa) a Tudatosság egysége (eka-cit-ghana), hajtja végre (karoti) Abszolút Szabadságának Erejével (tad-svātantrya-śaktyā), az ötrétű aktust (pañca-kṛtyam), mint megnyilvánítása, fenntartása (és) visszavonása (az univerzumnak) (sṛṣti-sthiti-saṁhāra), (együtt) saját Énjének elfedésével és feltárásával (tirodhāna-anugraha-ātmakam)||4||
Úgy nevezem a Legmagasabb/Legfőbb Valóságot, egy technikai névvel vagy kifejezéssel: ‘Paramaśiva’ —(A Legfőbb Śiva), (Ki) Fényből (és) e Fény Éberségéből áll— itt, a tiszteletreméltó Parabhairavayogasaṁsthāpanapracodanam-ban. Ez a szabad Paramaśiva, (kinek) természete a Saṁvid, kinek formája a Tudatosság egysége, hajtja végre Abszolút Szabadságának Erejével, az ötrétű aktust, mint megnyilvánítása, fenntartása (és) visszavonása (az univerzumnak), (együtt) saját Énjének elfedésével és feltárásával.
सर्वेषामात्मा परमशिवः॥५॥
Sarveṣāmātmā paramaśivaḥ||5||
Paramaśiva (parama-śivaḥ) mindenkinek (sarveṣām) az Énje (ātmā).
Paramaśiva mindenkinek az Énje.
सर्वेषां सर्वभूतानामात्मा सत्ताहृदयं परमशिवः। प्रकाशप्रमोदशालितत्स्वरूपावरणक्रीडननिपुणत्वादसङ्ख्यप्राणित्वेन भासमानः सः॥५॥
Sarveṣāṁ sarvabhūtānāmātmā sattāhṛdayaṁ paramaśivaḥ| Prakāśapramodaśālitatsvarūpāvaraṇakrīḍananipuṇatvādasaṅkhyaprāṇitvena bhāsamānaḥ saḥ||5||
Paramaśiva (parama-śivaḥ) mindenki (sarveṣām), azaz minden létező (sarva-bhūtānām) Énje (ātmā) vagy létének Magja (sattā-hṛdayam). Ő (saḥ), mivel remekül (nipuṇatvāt) játssza (krīḍana) esszenciális természetének (tad-svarūpa) elrejtését (āvaraṇa), (mi) csordultig tele van (śāli) Fénnyel (prakāśa) (és) Gyönyörrel (pramoda), számtalan (asaṅkhya-prāṇitvena) létező formájában jelenik meg (bhāsamānaḥ)||5||
Paramaśiva mindenki, azaz minden létező Énje vagy létének Magja. Ő, mivel remekül játssza esszenciális természetének elrejtését, (mi) csordultig tele van Fénnyel (és) Gyönyörrel, számtalan létező formájában jelenik meg.
स शिवशक्तित्वेन भासमानस्तद्यथाहन्तयाभासते॥६॥
Sa śivaśaktitvena bhāsamānastadyathāhantayābhāsate||6||
Ő (saḥ) úgy jelenik meg (bhāsamānaḥ… ābhāsate), mint Śiva és Śakti (śivaśaktitvena), azaz (tad-yathā), mint Aham (vagy ‘Én vagyok’) (ahantā).
Ő úgy jelenik meg, mint Śiva és Śakti, azaz, mint Aham (vagy ‘Én vagyok’).
स परमशिवः प्रकाशात्मकशिवत्वेन च विमर्शात्मकशक्तित्वेन चार्थादहन्तया पूर्णाहन्तयाभासते स्फुरति। अचलत्वेन संतिष्ठतः शिवस्य सर्वव्यापित्वात्स्वशक्तिः सर्वगतापि केनापि प्रकारेण स्पन्दमाना नित्यशः॥६॥
Sa paramaśivaḥ prakāśātmakaśivatvena ca vimarśātmakaśaktitvena cārthādahantayā pūrṇāhantayābhāsate sphurati| Acalatvena saṃtiṣṭhataḥ śivasya sarvavyāpitvātsvaśaktiḥ sarvagatāpi kenāpi prakāreṇa spandamānā nityaśaḥ||6||
Ő (saḥ), Paramaśiva (parama-śivaḥ), úgy jelenik meg (ābhāsate), úgy tör elő (sphurati), mint Śiva (śivatvena), aki Fény (prakāśa-ātmaka), és (ca… ca), mint Śakti (śaktitvena), aki Ébersége e Fénynek (vimarśa-ātmaka), azaz (arthāt), mint Aham (ahantayā), a tökéletes Én-tudatosság (pūrṇa-ahantayā). Annak ellenére, hogy Śiva mozdulatlan (acalatvena saṃtiṣṭhataḥ śivasya), lévén Ő mindenütt jelen van (sarvavyāpitvāt), Saját Śakti-ja (sva-saktiḥ), bár Ő is szintén mindenütt jelen van (sarvagatā api), valahogy mégis (kena api prakāreṇa) szüntelen (nityashaḥ) vibrál (spandamānā)||6||
Ő, Paramaśiva, úgy jelenik meg, úgy tör elő, mint Śiva, aki Fény, és, mint Śakti, aki Ébersége e Fénynek, azaz, mint Aham, a tökéletes Én-tudatosság. Annak ellenére, hogy Śiva mozdulatlan, lévén Ő mindenütt jelen van, Saját Śakti-ja, bár Ő is szintén mindenütt jelen van, valahogy mégis szüntelen vibrál.
शिवोऽत्युत्तमवस्तुतया प्रथमतत्त्वे वसति परमशिवश्च शिवतत्त्वादिषट्त्रिंशतत्त्वपर्यन्तसर्वपदार्थमयः स्थित इति द्वयोः पारिभाषिकविशेषः॥७॥
Śivo’tyuttamavastutayā prathamatattve vasati paramaśivaśca śivatattvādiṣaṭtriṁśatattvaparyantasarvapadārthamayaḥ sthita iti dvayoḥ pāribhāṣikaviśeṣaḥ||7||
A ‘technikai’ különbség (iti… pāribhāṣika-viśeṣaḥ) Śiva és Paramaśiva között –szó szerint a kettő között– (dvayoḥ) az, hogy előbbi –azaz Śiva– (śivaḥ) az első kategóriában (prathama-tattve) honol (vasati), mint transzcendens Valóság (atyuttama-vastutayā), míg (ca) utóbbi –szó szerint Paramaśiva– (parama-śivaḥ) immanens (mayaḥ-sthitaḥ) minden (sarva) kategóriában (pada-artha), a Śivatattva-tól (śiva-tattva-ādi) egészen a harminchatodikig (ṣaṭtriṁśa-tattva-paryanta).
A ‘technikai’ különbség Śiva és Paramaśiva között az, hogy előbbi (azaz Śiva) az első kategóriában honol, mint transzcendens Valóság, míg utóbbi immanens minden kategóriában, a Śivatattva-tól egészen a harminchatodikig.
शिवोऽत्युत्तमवस्तुतया विश्वोत्तीर्णवस्तुत्वेन प्रथमतत्त्व आद्यपदार्थे वसति तिष्ठति परमशिवश्च शिवतत्त्वादिषट्त्रिंशतत्त्वपर्यन्तसर्वपदार्थमयस्त्रिकेण यथाव्याख्यातं षट्त्रिंशत्तत्त्वसमूहे स्थित इति द्वयोः पारिभाषिकविशेषः साङ्केतिकभिन्नत्वम्। अनुत्तरश्रेया अनुत्तरमूर्तिः परमेश्वर इत्यादयश्च चिच्छङ्करः शम्भुरित्यादयश्चैव परमशिवस्य शिवस्य च पौर्वापर्येण नामान्यन्ये॥७॥
Śivo’tyuttamavastutayā viśvottīrṇavastutvena prathamatattva ādyapadārthe vasati tiṣṭhati paramaśivaśca śivatattvādiṣaṭtriṁśatattvaparyantasarvapadārthamayastrikeṇa yathāvyākhyātaṁ ṣaṭtriṁśattattvasamūhe sthita iti dvayoḥ pāribhāṣikaviśeṣaḥ sāṅketikabhinnatvam| Anuttaraśreyā anuttaramūrtiḥ parameśvara ityādayaśca cicchaṅkaraḥ śambhurityādayaścaiva paramaśivasya śivasya ca paurvāparyeṇa nāmānyanye||7||
A ‘technikai’ különbség (iti… pāribhāṣika-viśeṣaḥ sāṅketika-bhinnatvam) Śiva és Paramaśiva között –szó szerint a kettő között– (dvayoḥ) az, hogy előbbi –azaz Śiva– (śivaḥ), mint transzcendentális Valóság (atyuttama-vastutayā) —azaz Valóság (vastutvena), ami az univerzumon túl (létezik) (viśva-uttīrṇa)— az első kategóriában (prathama-tattve) honol (tiṣṭhati) vagy nyugszik (vasati) —vagyis az első (ādya) pricípiumban (pada-arthe)—, míg (ca) utóbbi –szó szerint Paramaśiva– (parama-śivaḥ) immanens (sthitaḥ-mayaḥ) minden (sarva) kategóriában (pada-artha) a Śivatattva-tól (śiva-tattva-ādi), egészen a harminchatodikig (ṣaṭtriṁśa-tattva-paryanta), (más szavakkal) a harminchat (ṣaṭtriṁśat) princípium (tattva) körében (samūhe), ahogy (yathā) azt a Trika (trikeṇa) kifejti (vyākhyātam). ‘A legkiválóbb Anuttara (anuttara-śreyāḥ), Az, kinek formája Anuttara (anuttara-mūrtiḥ), a Legfőbb Úr (parama-īśvaraḥ)‘ stb. (iti-ādayaḥ) és (ca… ca eva) ‘Tudatosság (cit), Śaṅkara (śaṅkaraḥ), Śambhu (śambhuḥ)‘ stb. (iti-ādayaḥ) mind egyéb (anye) nevei (nāmāni) Paramaśiva-nak (parama-śivasya) és (ca) Śiva-nak (śivasya), rendre (paurvāparyeṇa)||7||
A ‘technikai’ különbség Śiva és Paramaśiva között –szó szerint a kettő között– az, hogy előbbi –azaz Śiva–, mint transzcendentális Valóság —azaz Valóság, ami az univerzumon túl (létezik)— az első kategóriában honol vagy nyugszik —vagyis az első pricípiumban—, míg utóbbi –szó szerint Paramaśiva– immanens minden kategóriában a Śivatattva-tól, egészen a harminchatodikig, (más szavakkal) a harminchat princípium körében, ahogy azt a Trika kifejti. ‘A legkiválóbb Anuttara, Az, kinek formája Anuttara, a Legfőbb Úr’ stb. és ‘Tudatosság, Śaṅkara, Śambhu’ stb. mind egyéb nevei Paramaśiva-nak és Śiva-nak, rendre.
परमशिवस्य प्रधानलक्षणं स्वातन्त्र्यम्॥८॥
Paramaśivasya pradhānalakṣaṇaṁ svātantryam||8||
Paramaśiva (parama-śivasya) fő attribútuma (pradhāna-lakṣaṇam) a Svātantrya –Abszolút Szabadság– (svātantryam).
Paramaśiva fő attribútuma a Svātantrya (Abszolút Szabadság).
परमशिवस्यानुत्तरश्रेयसः प्रधानलक्षणं मुख्यचिह्नं स्वातन्त्र्यं स्वाच्छन्द्यम्। स एकोऽपि स्वस्वातन्त्र्यशक्तितोऽर्थात्स्वात्मनश्च स्वात्मना च स्वात्मनि चागण्यप्राणिसङ्कीर्णसदाशिवादिकालाग्निपर्यन्ताष्टादशाधिकशतभुवनसन्दोहं सन्निधापयति॥८॥
Paramaśivasyānuttaraśreyasaḥ pradhānalakṣaṇaṁ mukhyacihnaṁ svātantryaṁ svācchandyam| Sa eko’pi svasvātantryaśaktito’rthātsvātmanaśca svātmanā ca svātmani cāgaṇyaprāṇisaṅkīrṇasadāśivādikālāgniparyantāṣṭādaśādhikaśatabhuvanasandohaṁ sannidhāpayati||8||
A fő attribútuma (pradhāna-lakṣaṇam) —alapvető jellemzője (mukhya-cihnam)— Paramaśiva-nak vagy a legkiválóbb Anuttara-nak (parama-śivasya anuttara-śreyasaḥ) (a) Svātantrya vagy Abszolút Szabadság (svātantryam svācchandyam). Bár (api) Ő (saḥ) egy (ekaḥ), Saját Abszolút Szabadságának Erején keresztül (sva-svātantrya-śaktitaḥ) —azaz (arthāt) Saját Énjéből (sva-ātmanaḥ), Saját Énje által (sva-ātmanā), és (ca… ca… ca) Saját Énjében (sva-ātmani)— nyilvánítja meg (sannidhāpayati) a száztizennyolc (aṣṭādaśa-adhika-śata) világ (bhuvana) teljességét (sandoham), Sadāśiva-tól (sadāśiva-ādi) egészen le Kālāgni-ig (kālāgni-paryanta), amit számtalan (agaṇya) élőlény (prāṇi) alkot (saṅkīrṇa)||8||
A fő attribútuma —alapvető jellemzője— Paramaśiva-nak vagy a legkiválóbb Anuttara-nak (a) Svātantrya vagy Abszolút Szabadság. Bár Ő egy, Saját Abszolút Szabadságának Erején keresztül —azaz Saját Énjéből, Saját Énje által, és Saját Énjében— nyilvánítja meg a száztizennyolc világ teljességét, Sadāśiva-tól egészen le Kālāgni-ig, amit számtalan élőlény alkot.
स निःशेषस्वतन्त्रः परनिरपेक्षत्वात्॥९॥
Sa niḥśeṣasvatantraḥ paranirapekṣatvāt||9||
Ő (saḥ) teljesen Szabad (niḥśeṣa-svatantraḥ), mert nem függ mástól (para-nirapekṣatvāt).
Ő teljesen Szabad, mert nem függ mástól.
स निःशेषस्वतन्त्रः सम्यक्स्वच्छन्दः परनिरपेक्षत्वादन्यानधीनत्वात्। सर्वज्ञत्वसर्वकर्तृत्वादिशक्तयोऽप्यन्यत्र दृश्यन्ते तत्स्वातन्त्र्यं पुनस्तत्रैव बुध्यते॥९॥
Sa niḥśeṣasvatantraḥ samyaksvacchandaḥ paranirapekṣatvādanyānadhīnatvāt| Sarvajñatvasarvakartṛtvādiśaktayo’pyanyatra dṛśyante tatsvātantryaṁ punastatraiva budhyate||9||
Ő (saḥ) teljesen Szabad (niḥśeṣa-svatantraḥ) —abszolút Független (samyak-svacchandaḥ)—, mert Ő nem függ mástól (para-nirapekṣatvāt) —lévén független másoktól (anya-anadhīnatvāt)—. Még (api) az erők is (śaktayaḥ), (mint) a mindentudás (sarvajñatva), mindentevés (sarvakartṛtva) stb. (ādi) láthatók (dṛśyante) máshol (anyatra), de (punar) az Ő Abszolút Szabadsága (tad-svātantryam) kizárólag (eva) Benne (tatra) tapasztalható (budhyate)||9||
Ő teljesen Szabad —abszolút Független—, mert Ő nem függ mástól —lévén független másoktól—. Még az erők is, (mint) a mindentudás, mindentevés stb. láthatók máshol, de az Ő Abszolút Szabadsága kizárólag Benne tapasztalható.
शेषाणां भूतानां तदाश्रयोऽस्ति तेषां वृत्तये॥१०॥
Śeṣāṇāṁ bhūtānāṁ tadāśrayo’sti teṣāṁ vṛttaye||10||
A többi létező (śeṣāṇām bhūtānām) Tőle függ (tad-āśrayaḥ asti), (mivel) létüket Tőle (nyerik) (teṣām vṛttaye) –amikor azt mondják ‘én ember vagyok’, az ‘én vagyok’ kifejezést Tőle kölcsönzik–.
A többi létező Tőle függ, mivel létüket Tőle nyerik (amikor azt mondják ‘én ember vagyok’, az ‘én vagyok’ kifejezést Tőle kölcsönzik).
शेषाणां भूतानां प्राणीणां तदाश्रयस्तदपेक्षास्ति भवति तेषां वृत्तये सत्तायै। तथाहि यदा मानुषोऽहमिति वा सुरोऽहमिति वासुरोऽहमिति वा तैरुक्तस्ते तस्मायहंविमर्शं धारयन्ति॥१०॥
Śeṣāṇāṁ bhūtānāṁ prāṇīṇāṁ tadāśrayastadapekṣāsti bhavati teṣāṁ vṛttaye sattāyai| Tathāhi yadā mānuṣo’hamiti vā suro’hamiti vāsuro’hamiti vā tairuktaste tasmāyahaṁvimarśaṁ dhārayanti||10||
A többi létező (śeṣāṇām bhūtānām prāṇīṇām) Tőle függ (tad-āśrayaḥ tad-apekṣā asti bhavati), létüket (tekintve) (teṣām vṛttaye sattāyai). Például (tathāhi), amikor (yadā) azt mondják (taiḥ uktaḥ) ‘Én egy emberi létező vagyok’ (mānuṣaḥ aham iti), vagy (vā… vā) ‘Én egy isten vagyok’ (suraḥ aham iti) vagy (vā) ‘Én egy démon vagyok’ (asuraḥ aham iti), ők (te) Tőle (tasmai) kölcsönzik (dhārayanti) Én-tudatosságukat (ahaṁvimarśam)||10||
A többi létező Tőle függ, létüket (tekintve). Például, amikor azt mondják ‘Én egy emberi létező vagyok’, vagy ‘Én egy isten vagyok’ vagy ‘Én egy démon vagyok’, ők Tőle kölcsönzik Én-tudatosságukat.
तत्स्वातन्त्र्यस्यान्यन्नाम शक्तिः॥११॥
Tatsvātantryasyānyannāma śaktiḥ||11||
Egy másik (anyat) neve (nāma) az Ő Szabadságának (tad-svātantryasya): Śakti –Az Ő Ereje– (śaktiḥ).
Egy másik neve az Ő Szabadságának: Śakti (Az Ő Ereje).
तत्स्वातन्त्र्यस्य तत्स्वाच्छन्द्यस्यान्यन्नामाभिधान्तरं शक्तिर्विमर्शः। शक्तिर्देवीयं चैतन्यं परावाक्परमात्मनो मुख्यमैश्वर्यं कर्तृत्वं स्फुरत्ता सार इत्यादयः सञ्ज्ञाभिः शैवागमेषु कथ्यते॥११॥
Tatsvātantryasya tatsvācchandyasyānyannāmābhidhāntaraṁ śaktirvimarśaḥ| Śaktirdevīyaṁ caitanyaṁ parāvākparamātmano mukhyamaiśvaryaṁ kartṛtvaṁ sphurattā sāra ityādayaḥ sañjñābhiḥ śaivāgameṣu kathyate||11||
Egy másik (anyat) neve (nāma) —másik (antaram) megnevezése (abhidhā)— az Ő Szabadságának vagy Függetlenségének (tad-svātantryasya tad-svācchandyasya), Śakti (śaktiḥ) (vagy) az Ő Fényének Ébersége (vimarśaḥ). Ez (iyam) a Śakti (śaktiḥ), az Úrnő (devī), említve van (kathyate) a Shaivizmus kinyilvánított szövegeiben (śaiva-āgameṣu), a következő jelzőkkel (sañjñābhiḥ): ‘Abszolút Szabad Tudatosság (caitanyam), Legfőbb Beszéd (parāvāk), A Legmagasabb Én (parama-ātmanaḥ) Függetlensége (mukhyam aiśvaryam), Tevőség (kartṛtvam), Felvillanó Tudatosság (sphurattā), Esszencia (sāraḥ)‘, és így tovább (iti-ādayaḥ)||11||
Egy másik neve —másik megnevezése— az Ő Szabadságának vagy Függetlenségének, Śakti (vagy) az Ő Fényének Ébersége. Ez a Śakti, az Úrnő, említve van a Shaivizmus kinyilvánított szövegeiben, a következő jelzőkkel: ‘Abszolút Szabad Tudatosság, Legfőbb Beszéd, A Legmagasabb Én Függetlensége, Tevőség, Felvillanó Tudatosság, Esszencia’, és így tovább.
तच्छक्तेरन्यन्नाम स्पन्दः॥१२॥
Tacchakteranyannāma spandaḥ||12||
Egy másik (anyat) neve (nāma) az Ő Śakti-jának (tad-śakteḥ) a Spanda –isteni Vibráció vagy Pulzálás– (spandaḥ).
Egy másik neve az Ő Śakti-jának a Spanda (isteni Vibráció vagy Pulzálás).
तच्छक्तेस्तत्स्वातन्त्र्यस्यान्यन्नामाभिधानान्तरं स्पन्दः स्फुरणम्। इह विश्वमखिलं प्रमातृप्रमाणप्रमेयत्रयोपेतं षडध्ववाच्यांशनिर्दिष्तकलातत्त्वभुवननिचितं स्पन्दतत्त्वादस्मात्करणेश्वर्यादिदेवताधाम्नो नान्यत्किमप्यस्ति॥१२॥
Tacchaktestatsvātantryasyānyannāmābhidhānāntaraṁ spandaḥ sphuraṇam| Iha viśvamakhilaṁ pramātṛpramāṇaprameyatrayopetaṁ ṣaḍadhvavācyāṁśanirdiṣtakalātattvabhuvananicitaṁ spandatattvādasmātkaraṇeśvaryādidevatādhāmno nānyatkimapyasti||12||
Egy másik (anyat) neve (nāma) —másik (antaram) megnevezése (abhidhāna)— az Ő Śakti-jának vagy Szabadságának (tad-śakteḥ tad-svātantryasya) a Spanda (spandaḥ) (vagy a Legfőbb) Vibráció (sphuraṇam). Itt (iha), a teljes (akhilam) univerzum (viśvam) fel van ruházva (upetam) a tudó (pramātṛ), tudás (pramāṇ) (és) tudható (prameya) hármasával (traya), (és) kitöltik (nicitam) az elsődleges erők (kalā), kategóriák (tattva) (és) világok (bhuvana), melyek úgy vannak jelölve, mint (nirdiṣta) a hat folyam (ṣaṭ-adhva) vācya (vācya) oldala (aṁśa) –azaz mint az univerzális megnyilvánulás objektív oldala–, mi (asti) nem egyéb, mint (na anyat kim api) eme (asmāt) Spanda princípium (spanda-tattvāt), ami otthona (dhāmnaḥ) az istenségeknek (devatā) kezdve (ādi) az érzékek úrnőivel (karaṇa-īśvarī)||12||
Egy másik neve —másik megnevezése— az Ő Śakti-jának vagy Szabadságának a Spanda (vagy a Legfőbb) Vibráció. Itt, a teljes univerzum fel van ruházva a tudó, tudás (és) tudható hármasával, (és) kitöltik az elsődleges erők, kategóriák (és) világok, melyek úgy vannak jelölve, mint a hat folyam vācya oldala –azaz mint az univerzális megnyilvánulás objektív oldala–, mi nem egyéb, mint eme Spanda princípium, ami otthona az istenségeknek kezdve az érzékek úrnőivel.
सर्वथा समदर्शी महेश्वरस्तस्य न कुत्रापि भेदोपलब्धित्वात्॥१३॥
Sarvathā samadarśī maheśvarastasya na kutrāpi bhedopalabdhitvāt||13||
A Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ) abszolút (sarvathā) pártatlan (samadarśī), lévén Ő nem lát (tasya na… upalabdhitvāt) különbséget (bheda) sehol (kutrāpi).
A Nagy Úr abszolút pártatlan, lévén Ő nem lát különbséget sehol.
सर्वथा साकल्येन समदर्श्यपक्षपाती महेश्वरः परमशिवस्तस्य न कुत्रापि भेदोपलब्धित्वाद्द्वैधानुभवत्वात्। सर्वासां दैहिकमानसक्रियायाः साक्षित्वेन पारमितबोधत्वेनोदासीनवदेवमधुनैवान्तरिव देशकालातीतत्वात्स स्वात्मविभवसमाविष्टस्तिष्ठति॥१३॥
Sarvathā sākalyena samadarśyapakṣapātī maheśvaraḥ paramaśivastasya na kutrāpi bhedopalabdhitvāddvaidhānubhavatvāt| Sarvāsāṁ daihikamānasakriyāyāḥ sākṣitvena pāramitabodhatvenodāsīnavadevamadhunaivāntariva deśakālātītatvātsa svātmavibhavasamāviṣṭastiṣṭhati||13||
A Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ) —Paramaśiva (parama-śivaḥ)— abszolút (sarvathā) —teljes mértékben (sākalyena)— pártatlan (samadarśī apakṣapātī), lévén Ő nem lát (tasya na… upalabdhitvāt) —azaz nem tapasztal (tasya na… anubhavatvāt)— különbséget (bheda) (vagy) dualitást (dvaidha) sehol (kutra api). Ő (saḥ) megmarad (tiṣṭhati) így (evam) belül (antar) elmerülve (samāviṣṭaḥ) most (adhunā eva), úgymond (iva) —mivel Ő túl van téren és időn (deśa-kāla-atītatvāt)— Saját Énjének (sva-ātma) Ragyogásában (vibhava), mint természetes (udāsīna-vat), transzcendentális Tudatosság (pāramita-bodhatvena), mint Szemlélője (sākṣitvena) minden aktivitásnak (sarvāsām… kriyāyāḥ), ami a testhez és az elméhez tartozik (daihika-mānasa)||13||
A Nagy Úr —Paramaśiva— abszolút —teljes mértékben— pártatlan, lévén Ő nem lát —azaz nem tapasztal— különbséget (vagy) dualitást sehol. Ő megmarad így belül elmerülve most, úgymond —mivel Ő túl van téren és időn— Saját Énjének Ragyogásában, mint természetes, transzcendentális Tudatosság, mint Szemlélője minden aktivitásnak, ami a testhez és az elméhez tartozik.
तस्य न धर्मवंशस्थित्यादिविशेषो विद्यते सर्वत्र नित्यकालमेकरूपात्मत्वात्॥१४॥
Tasya na dharmavaṁśasthityādiviśeṣo vidyate sarvatra nityakālamekarūpātmatvāt||14||
Számára (tasya) nem létezik (na… vidyate) különbsége (viśeṣaḥ) vallásnak (dharma), rassznak (vaṁśa), szociális helyzetnek (sthiti) és így tovább (ādi), mert Ő ugyanaz az Én (tasya… ekarūpa-ātmatvāt) minden helyen és pillanatban (sarvatra nityakālam).
Számára nem létezik különbsége vallásnak, rassznak, szociális helyzetnek és így tovább, mert Ő ugyanaz az Én minden helyen és pillanatban.
तस्य न धर्मवंशस्थित्यादिविशेषो स्वीकृतमतान्वयावस्थानाद्यविभेदो विद्यतेऽस्ति सर्वत्र सर्वतो नित्यकालं सर्वकालमेकरूपात्मत्वान्निर्विशेषात्मत्वात्। इह ग्राहकग्रहणग्राह्यात्मके विश्वेऽस्मिन्यत् सर्वदेशीयसर्वकालीनरूप एकात्मा केवलं भिन्नप्रभावस्थासमन्वितनानाभूतत्वेनात्मानमनुभवांस्ततो धर्मवंशस्थित्यादित्वेन भासमानो भेदः परमेश्वरस्यास्यैव दिव्यलीलामात्रोऽसंशयम्॥१४॥
Tasya na dharmavaṁśasthityādiviśeṣo svīkṛtamatānvayāvasthānādyavibhedo vidyate’sti sarvatra sarvato nityakālaṁ sarvakālamekarūpātmatvānnirviśeṣātmatvāt| Iha grāhakagrahaṇagrāhyātmake viśve’sminyat sarvadeśīyasarvakālīnarūpa ekātmā kevalaṁ bhinnaprabhāvasthāsamanvitanānābhūtatvenātmānamanubhavāṁstato dharmavaṁśasthityāditvena bhāsamāno bhedaḥ parameśvarasyāsyaiva divyalīlāmātro’saṁśayam||14||
Számára (tasya) nem létezik (na… vidyate asti) különbsége (viśeṣaḥ) vallásnak (dharma), rassznak (vaṁśa), szociális helyzetnek (sthiti) és így tovább (ādi), —(nem létezik) különbség (vibhedaḥ) felvett vallásos hitben (svīkṛta-mata), etnikai csoportban (anvaya), élethelyzetben (avasthāna) és így tovább (ādya)—, mert Ő ugyanaz az Én (ekarūpa-ātmatvāt) minden helyen és időben (sarvatra… nityakālam) —lévén azonos az Énnel (nirviśeṣa-ātmatvāt) mindenhol és mindenkor (sarvatas… sarvakālam)—. Mivel (yad) itt (iha) —ebben az univerzumban, mely szubjektumokból, tapasztalásból és objektumokból áll (grāhaka-grahaṇa-grāhya-ātmake viśve asmin)—, kizárólag (kevalam) egyetlen mindenütt jelenlévő és örök Én (sarvadeśīya-sarvakālīna-rūpaḥ eka-ātmā) tapasztalja (anubhavān) Önmagát (ātmānam), mint sok létező (nānā-bhūtatvena), felruházva (samanvita) a ragyogás (prabhā) különböző (bhinna) fokozataival (avasthā), ezért (tatas) a dualitás (bhedaḥ), mely megjelenik (bhāsamānaḥ), mint vallás, rassz, szociális státusz stb. (dharma-vaṁśa-sthiti-āditvena), kétségtelenül (asaṁśayam) merő (mātraḥ) isteni (divya) Időtöltése (līlā) eme Legfőbb Úrnak (parama-īśvarasya asya eva)||14||
Számára nem létezik különbsége vallásnak, rassznak, szociális helyzetnek és így tovább, —(nem létezik) különbség felvett vallásos hitben, etnikai csoportban, élethelyzetben és így tovább—, mert Ő ugyanaz az Én minden helyen és időben —lévén azonos az Énnel mindenhol és mindenkor—. Mivel itt —ebben az univerzumban, mely szubjektumokból, tapasztalásból és objektumokból áll—, kizárólag egyetlen mindenütt jelenlévő és örök Én tapasztalja Önmagát, mint sok létező, felruházva a ragyogás különböző fokozataival, ezért a dualitás, mely megjelenik, mint vallás, rassz, szociális státusz stb., kétségtelenül merő isteni Időtöltése eme Legfőbb Úrnak.
परभैरवयोगे स्वतन्निसर्गैकत्वस्योपलब्धिरुत्तमार्थः॥१५॥
Parabhairavayoge svatannisargaikatvasyopalabdhiruttamārthaḥ||15||
A Parabhairavayoga-ban (parabhairavayoge), a végső (uttama) Cél (arthaḥ) az egyén, Vele való saját, eredendő egységének (sva-tad-nisarga-ekatvasya) realizációja (upalabdhiḥ).
A Parabhairavayoga-ban, a végső Cél az egyén, Vele való saját, eredendő egységének realizációja.
परभैरवयोगे मद्योगे स्वतन्निसर्गैकत्वस्य स्वस्य तदकृत्रिमैक्यस्योपलब्धिर्ग्रहणमुत्तमार्थोऽवसानभूमिः। यः खलु वक्ष्यमाणाणवमलरूपात्मन्यस्ताख्यात्याच्छादितः परमशिवसहजाभेदोऽयं परभैरवयोगपरमार्थाधिगमार्थाय निःशेषेण प्रकाशितव्यः॥१५॥
Parabhairavayoge madyoge svatannisargaikatvasya svasya tadakṛtrimaikyasyopalabdhirgrahaṇamuttamārtho’vasānabhūmiḥ| Yaḥ khalu vakṣyamāṇāṇavamalarūpātmanyastākhyātyācchāditaḥ paramaśivasahajābhedo’yaṁ parabhairavayogaparamārthādhigamārthāya niḥśeṣeṇa prakāśitavyaḥ||15||
A Parabhairavayoga-ban (parabhairavayoge) —az én Yoga-mban (mad-yoge)—, a végső (uttama) Cél (arthaḥ), azaz az elérendő Állapot (avasāna-bhūmiḥ), (nem más, mint) realizációja (upalabdhiḥ) az egyén Vele való saját belső egységének (sva-tad-nisarga-ekatvasya), azaz tapasztalása (grahaṇam) az egyén saját, természetes, vele való azonosságának (svasya tad-akṛtrima-aikyasya). Ez (ayam) a belső (sahaja) egység (abhedaḥ) Paramaśiva-val (parama-śiva), ami (yaḥ) bizonyosan el van takarva (khalu… ācchāditaḥ) az általa teremtett (ātma-nyasta) elsődleges tudatlansággal (akhyāti) az Āṇavamala (āṇava-mala) formájában (rūpa), mely később lesz kifejtve (vakṣyamāṇa), tökéletesen fel kell táruljon (niḥśeṣeṇa prakāśitavyaḥ), hogy (arthāya) eléressen (adhigama) a végső (parama) Cél (artha) a Parabhairavayoga-ban (parabhairavayoga)||15||
A Parabhairavayoga-ban —az én Yoga-mban—, a végső Cél, azaz az elérendő Állapot, (nem más, mint) realizációja az egyén Vele való saját belső egységének, azaz tapasztalása az egyén saját, természetes, vele való azonosságának. Ez a belső egység Paramaśiva-val, ami bizonyosan el van takarva az általa teremtett elsődleges tudatlansággal az Āṇavamala formájában, mely később lesz kifejtve, tökéletesen fel kell táruljon, hogy eléressen a végső Cél a Parabhairavayoga-ban.
तदुपलब्धिः केवलं तदनुग्रहेणैवागन्तुं शक्यते॥१६॥
Tadupalabdhiḥ kevalaṁ tadanugraheṇaivāgantuṁ śakyate||16||
Ez a realizáció (tad-upalabdhiḥ) kizárólag az Ő adományán –azaz ‘Śaktipāta’-n vagy az ‘Erő Alászállásán’– (tad-anugraheṇa eva) keresztül jöhet létre (kevalam… āgantum śakyate).
Ez a realizáció kizárólag az Ő adományán (azaz ‘Śaktipāta’-n vagy az ‘Erő Alászállásán’) keresztül jöhet létre.
तदुपलब्धिर्ग्रहणं केवलं तदनुग्रहेणैव स्वप्रसादेनैवागन्तुमायातुं शक्यते। तद्दयया केवलमर्थात्तच्छक्तिपातमात्रेणैव नरो येन विशालजगत्यस्मिनल्पिष्ठकणगतावप्यभिज्ञेन महेश्वरेण तेजस्विविश्वाधीश्वरेण निजनित्यैकत्वोपलब्ध्यात्मकभीषणकार्यं समापने क्षमः॥१६॥
Tadupalabdhirgrahaṇaṁ kevalaṁ tadanugraheṇaiva svaprasādenaivāgantumāyātuṁ śakyate| Taddayayā kevalamarthāttacchaktipātamātreṇaiva naro yena viśālajagatyasminalpiṣṭhakaṇagatāvapyabhijñena maheśvareṇa tejasviviśvādhīśvareṇa nijanityaikatvopalabdhyātmakabhīṣaṇakāryaṁ samāpane kṣamaḥ||16||
Eme realizáció (vagy) tapasztalás (tad-upalabdhiḥ grahaṇam) az Ő Kegyelmén (tad-anugraheṇa eva) keresztül jön el kizárólag (kevalaṁ… āgantum āyātum śakyate) —az Ő áldása által (sva-prasādena eva)—. Az Ő könyörülete (tad-dayayā) az egyedül (kevalam), vagyis (arthāt) az Ő Erejének alászállásán keresztül (tad-śakti-pāta-mātreṇa eva) képes (kṣamaḥ) a korlátolt individuum (naraḥ), a mindenség (viśvā) ragyogó (tejasvi) Szabadságával (adhīśvareṇa) való saját (nija) örök (nitya) egysége (ekatva) realizációja (upalabdhi-ātmaka) hatalmas (bhīṣaṇa) feladatának (kāryam) véghezvitelére (samāpane), a Nagy Úrral (mahā-īśvareṇa), aki még (api) eme hatalmas univerzum (viśāla-jagati asmin) legkisebb (alpiṣṭha) részecskéjének (kaṇa) mozgásában (gatau) is éber (yena… abhijñena)||16||
Eme realizáció (vagy) tapasztalás az Ő Kegyelmén keresztül jön el kizárólag —az Ő áldása által—. Az Ő könyörülete az egyedül, vagyis az Ő Erejének alászállásán keresztül képes a korlátolt individuum, a mindenség ragyogó Szabadságával való saját örök egysége realizációja hatalmas feladatának véghezvitelére, a Nagy Úrral, aki még eme hatalmas univerzum legkisebb részecskéjének mozgásában is éber.
न कश्चिदभ्यासो जनाय तदुपलब्धिं दातुं कल्पोऽभ्यासिनोऽसमर्थत्वात्॥१७॥
Na kaścidabhyāso janāya tadupalabdhiṁ dātuṁ kalpo’bhyāsino’samarthatvāt||17||
Semmilyen spirituális praxis (abhyāsaḥ) nem (na kaścid) képes (kalpaḥ) megadni (dātum) valakinek (janāya) ezt a realizációt (tad-upalabdhim), mert a gyakorló ‘asamartha’ vagy tehetetlen (abhyāsinaḥ asamarthatvāt).
Semmilyen spirituális praxis nem képes megadni valakinek ezt a realizációt, mert a gyakorló ‘asamartha’ vagy tehetetlen.
न कश्चिदभ्यासो ध्यानस्वाध्यायजपादिमयो जनाय नराय तदुपलब्धिं तत्ख्यातिं दातुं कल्पः क्षमोऽभ्यासिनोऽसमर्थत्वादक्षमत्वात्। यत्पूर्णत्वानुभवापेक्षया तदत्यन्ताशक्तिविषयमेतन्नरमुख्यासामर्थ्यं तत् तद्दुर्गत्यतिरिक्तभारपूर्वकमधिकरपरिमिततावशिष्टदीर्घावलिमुत्थापयति॥१७॥
Na kaścidabhyāso dhyānasvādhyāyajapādimayo janāya narāya tadupalabdhiṁ tatkhyātiṁ dātuṁ kalpaḥ kṣamo’bhyāsino’samarthatvādakṣamatvāt| Yatpūrṇatvānubhavāpekṣayā tadatyantāśaktiviṣayametannaramukhyāsāmarthyaṁ tat taddurgatyatiriktabhārapūrvakamadhikaraparimitatāvaśiṣṭadīrghāvalimutthāpayati||17||
Spirituális praxis (abhyāsaḥ), mint meditáció, recitációja a szent szövegeknek, mantra ismétlése, stb. (dhyāna-svādhyāya-japa-ādi-mayaḥ), nem (na kaścid) kompetens (kalpaḥ… kṣamaḥ) (abban), hogy megadja (dātum) egy személynek (janāya) —korlátolt individuumnak (narāya)— eme realizációt vagy tapasztalást (tad-upalabdhim tad-khyātim), mert aki gyakorol az ‘asamartha’ vagy tehetetlen (abhyāsinaḥ asamarthatvāt akṣamatvāt). A korlátolt individuum fő tehetetlensége (etad-nara-mukhya-asāmarthyam tad), ami az ő abszolút (tad-atyanta) erőtlensége (aśakti) miatt van (yad… viṣayam), (amikor) a Tökéletesség (pūrṇatva) tapasztalása (anubhava) eljön (apekṣayā), a forrása, a többi feltáruló (utthāpayati) korlátnak (adhikara-parimitatā-avaśiṣṭa-dīrgha-āvalim), karöltve (pūrvakam) azok további nyomorúságos kötelékeivel (tad-durgati-atirikta-bhāra)||17||
Spirituális praxis, mint meditáció, recitációja a szent szövegeknek, mantra ismétlése, stb., nem kompetens (abban), hogy megadja egy személynek —korlátolt individuumnak— eme realizációt vagy tapasztalást, mert aki gyakorol az ‘asamartha’ vagy tehetetlen. A korlátolt individuum fő tehetetlensége, ami az ő abszolút erőtlensége miatt van, (amikor) a Tökéletesség tapasztalása eljön, a forrása, a többi feltáruló korlátnak, karöltve azok további nyomorúságos kötelékeivel.
कस्मिंश्चिच्छिष्यानां व्यापारायाभ्यासः केवलम्॥१८॥
Kasmiṁścicchiṣyānāṁ vyāpārāyābhyāsaḥ kevalam||18||
A spirituális praxis (abhyāsaḥ) kizárólag (kevalam) azt a célt szolgálja, hogy a tanítvány elfoglalja magát (śiṣyānāṁ vyāpārāya) valamivel (kasmin-cid).
A spirituális praxis kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a tanítvány elfoglalja magát valamivel.
कस्मिंश्चित्कस्मिनपि कार्ये शिष्यानां छात्राणां व्यापाराय व्यग्रत्वायाभ्यासो ध्यानप्राणायामासनादिरूपं केवलम्। शिष्यस्य दिनं स्वगुरुप्रचोदिताभ्याससङ्कुलं तस्याधिकदुःखावहसापेक्षक्रियापूर्वनिरर्थकविकल्पाविक्षितदशार्थे॥१८॥
Kasmiṁścitkasminapi kārye śiṣyānāṁ chātrāṇāṁ vyāpārāya vyagratvāyābhyāso dhyānaprāṇāyāmāsanādirūpaṁ kevalam| Śiṣyasya dinaṁ svagurupracoditābhyāsasaṅkulaṁ tasyādhikaduḥkhāvahasāpekṣakriyāpūrvanirarthakavikalpāvikṣitadaśārthe||18||
A spirituális praxisok (abhyāsaḥ), mint meditáció, légzéskontroll, pozitúrák stb. (dhyāna-prāṇāyāma-āsana-ādi-rūpam) kizárólag (kevalam) azt a célt szolgálják, hogy a tanítvány elfoglalja magát (śiṣyānām chātrāṇām vyāpārāya vyagratvāya) valamivel (kasmin-cid), azaz valamilyen tevékenységgel (kasmin-api kārye). A tanítvány (śiṣyasya) napja (dinam) tele van (saṅkulam) spirituális praxisokkal (abhyāsa), amit a Guru-ja (sva-guru) ír elő (pracodita), hogy ne kössék le őt (tasya… avikṣita-daśā-arthe) haszontalan (nirarthaka) gondolatok (vikalpa), és az azokkal járó (pūrva-sāpekṣa) tevékenységek (kriyā), amik további (adhika) szenvedéshez (duḥkha) vezetnek (āvaha)||18||
A spirituális praxisok, mint meditáció, légzéskontroll, pozitúrák stb. kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a tanítvány elfoglalja magát valamivel, azaz valamilyen tevékenységgel. A tanítvány napja tele van spirituális praxisokkal, amit a Guru-ja ír elő, hogy ne kössék le őt haszontalan gondolatok, és az azokkal járó tevékenységek, amik további szenvedéshez vezetnek.
स्वस्थानप्रत्यावृत्त्यभिधेयस्य तीव्रप्रसरस्य सहनाय शान्तिकरवदप्यभ्यासः॥१९॥
Svasthānapratyāvṛttyabhidheyasya tīvraprasarasya sahanāya śāntikaravadapyabhyāsaḥ||19||
A spirituális praxis (abhyāsaḥ) emellett (api) nyugtatóként szolgál (śāntikara-vat), hogy a ‘Hazatérés’ –azaz helyes önazonosítás realizációja– (svasthāna-pratyāvṛtti-abhidheyasya) intenzív folyamata (tīvra-prasarasya) tolerálható legyen (sahanāya).
A spirituális praxis emellett nyugtatóként szolgál, hogy a ‘Hazatérés’ (azaz helyes önazonosítás realizációja) intenzív folyamata tolerálható legyen.
स्वस्थानप्रत्यावृत्त्यभिधेयस्य स्वात्मानं प्रत्यागमनाख्यस्य तीव्रप्रसरस्य तिग्मप्रयाणस्य सहनाय मर्षणाय शान्तिकरवच्छान्तिदनिर्विशेषमप्यभ्यासः। अभ्यासं कुर्वाणः शिष्योऽन्तरदर्शनतत्तद्लोकगमननादादीञ्च्छ्रद्धाविरहग्लानि-सर्वव्यञ्जनोच्छेतॄन्बहुविधान्तर्विकारसञ्जातक्लमापहानेवानुभवति॥१९॥
Svasthānapratyāvṛttyabhidheyasya svātmānaṁ pratyāgamanākhyasya tīvraprasarasya tigmaprayāṇasya sahanāya marṣaṇāya śāntikaravacchāntidanirviśeṣamapyabhyāsaḥ| Abhyāsaṁ kurvāṇaḥ śiṣyo’ntaradarśanatattadlokagamananādādīñcchraddhāvirahaglāni-sarvavyañjanocchetṝnbahuvidhāntarvikārasañjātaklamāpahānevānubhavati||19||
A spirituális praxisok (abhyāsaḥ) emellett (api) nyugtatóként szolgálnak (śāntikara-vat śāntida-nirviśeṣam), hogy tolerálható vagy tűrhető legyen (sahanāya marṣaṇāya) a ‘hazatérés’ (svasthāna-pratyāvṛtti-abhidheyasya) intenzív folyamata (tīvra-prasarasya) —heves folyamata (tigma-prayāṇasya)—, azaz a ‘visszatérés az Énhez’ (sva-ātmānam pratyāgamana-ākhyasya). Míg spirituális praxist végez (kurvāṇaḥ), egy tanítvány (śiṣyaḥ) belső víziókat (antara-darśana), utazásokat (gamana), különböző (tad-tad) világokat (loka), isteni hangokat (nāda) stb. (ādīn) tapasztal (anubhavati), amik elpusztítják (ucchetṝn) a depresszió (glāni) (és) hitetlenség (śraddhā-viraha) minden (sarva) szimptómáját (vyañjana), (és) bizonyosan feloldják (apahān eva) a számos (bahuvidha) belső (antar) változásból (vikāra) fakadó (sañjāta) fáradságot (klama)||19||
A spirituális praxisok emellett nyugtatóként szolgálnak, hogy tolerálható vagy tűrhető legyen a ‘hazatérés’ intenzív folyamata —heves folyamata—, azaz a ‘visszatérés az Énhez’. Míg spirituális praxist végez, egy tanítvány belső víziókat, utazásokat, különböző világokat, isteni hangokat stb. tapasztal, amik elpusztítják a depresszió (és) hitetlenség minden szimptómáját, (és) bizonyosan feloldják a számos belső változásból fakadó fáradságot.
न प्रत्यर्थिभूतं किञ्चिदेवंविधाया उपलब्धेस्तस्य सङ्कोचबुभूषावर्जम्॥२०॥
Na pratyarthibhūtaṁ kiñcidevaṁvidhāyā upalabdhestasya saṅkocabubhūṣāvarjam||20||
Nincs akadály (na pratyarthi-bhūtam kiñcid) ebben a realizációban (evaṁvidhāyāḥ upalabdheḥ), kivéve (varjam) az Ő (tasya) Döntését (bubhūṣā), mely a korlátokban való további létezést (fenntartja) (saṅkoca).
Nincs akadály ebben a realizációban, kivéve az Ő Döntését, mely a korlátokban való további létezést fenntartja.
न प्रत्यर्थिभूतं वारणं किञ्चिदेवंविधाया उपलब्धेरीदृशग्रहणस्य तस्य सङ्कोचबुभूषावर्जं पारिमित्ये स्थानगाढेच्छाया ऋते। यस्मादेवमिच्छति केवलं तस्मात्स दुःखसागरेऽस्मिन्संसारे वसन्नास्ते यतस्तस्य न केनचिदपि प्रतिरुद्धः सर्वविघ्नत्वात्॥२०॥
Na pratyarthibhūtaṁ vāraṇaṁ kiñcidevaṁvidhāyā upalabdherīdṛśagrahaṇasya tasya saṅkocabubhūṣāvarjaṁ pārimitye sthānagāḍhecchāyā ṛte| Yasmādevamicchati kevalaṁ tasmātsa duḥkhasāgare’sminsaṁsāre vasannāste yatastasya na kenacidapi pratiruddhaḥ sarvavighnatvāt||20||
Nincs akadály vagy gát (na pratyarthi-bhūtam vāraṇaṁ kiñcid) ebben a realizációban vagy tapasztalásban (evaṁvidhāyāḥ upalabdheḥ īdṛśa-grahaṇasya), kivéve (varjam) az Ő (tasya) akaratát, ami fenntartja a korlátokban való további létezést (bubhūṣā-saṅkoca), azaz kivéve (ṛte) az Ő (tasya) szilárd vágyát arra (gāḍha-icchāyāḥ), hogy megmaradjon (sthāna) a limitációban (pārimitye). Kizárólag (kevalam), mert (yasmāt) Ő így akarja (icchati-evam), Ő (tasmāt saḥ) tovább (āste) él (vasan) a Saṁsāra-ban vagy Újjászületésben (saṁsāre) —ebben a szenvedés-óceánban (duḥkha-sāgare asmin)—, lévén (yatas) Ő nem akadályozott semmi által (tasya na kenacid api pratiruddhaḥ), hiszen Ő maga minden akadály (sarva-vighnatvāt)||20||
Nincs akadály vagy gát ebben a realizációban vagy tapasztalásban, kivéve az Ő akaratát, ami fenntartja a korlátokban való további létezést, azaz kivéve az Ő szilárd vágyát arra, hogy megmaradjon a limitációban. Kizárólag, mert Ő így akarja, Ő tovább él a Saṁsāra-ban vagy Újjászületésben —ebben a szenvedés-óceánban—, lévén Ő nem akadályozott semmi által, hiszen Ő maga minden akadály.
न मायाप्रकृत्यहङ्कारादयः प्रत्यर्थिभूतास्तदभेदोपलब्धेः कदाचन तस्यापि सर्वविघ्नत्वात्॥२१॥
Na māyāprakṛtyahaṅkārādayaḥ pratyarthibhūtāstadabhedopalabdheḥ kadācana tasyāpi sarvavighnatvāt||21||
Māyā, Prakṛti, egó stb. (māyā-prakṛti-ahaṅkāra-ādayaḥ) sohasem akadályok (na… pratyarthi-bhūtāḥ… kadācana) a Vele való egység realizációjában (tad-abheda-upalabdheḥ), mert minden akadály (sarva-vighna-bhūtatvāt), szintén (api) Ő maga (tasya).
Māyā, Prakṛti, egó stb. sohasem akadályok a Vele való egység realizációjában, mert minden akadály, szintén Ő maga.
न मायाप्रकृत्यहङ्कारादयः मोहप्रधानाहङ्कृदाद्याः प्रत्यर्थिभूता विघ्नास्तदभेदोपलब्धेर्महेश्वरैकत्वग्रहणस्य कदाचन तस्यापि सर्वविघ्नत्वान्निःशेषवारणत्वात्। यथोपदिष्टं प्राक्सूत्रस्य वृत्तौ तस्य न केनचिदपि कुत्रचित्कदाचिदवरुद्धो यतो मायाप्रकृत्यहङ्कारादिमयाभिमतविश्वनाटकदुर्वृत्तगणरूपेण सम्भाव्यरोधनानि सकलानि भवन्ति एष स महेश्वर एवं तत्र तत्काले भासमानः॥२१॥
Na māyāprakṛtyahaṅkārādayaḥ mohapradhānāhaṅkṛdādyāḥ pratyarthibhūtā vighnāstadabhedopalabdhermaheśvaraikatvagrahaṇasya kadācana tasyāpi sarvavighnatvānniḥśeṣavāraṇatvāt| Yathopadiṣṭaṁ prāksūtrasya vṛttau tasya na kenacidapi kutracitkadācidavaruddho yato māyāprakṛtyahaṅkārādimayābhimataviśvanāṭakadurvṛttagaṇarūpeṇa sambhāvyarodhanāni sakalāni bhavanti eṣa sa maheśvara evaṁ tatra tatkāle bhāsamānaḥ||21||
Māyā, Prakṛti, egó stb. (māyā-prakṛti-ahaṅkāra-ādayaḥ moha-pradhāna-ahaṅkṛt-ādyāḥ) nem akadályok vagy gátak (na… pratyarthi-bhūtāḥ vighnāḥ… kadācana) a Vele való egység realizációjában (tad-abheda-upalabdheḥ) —a Nagy Úrral való egység tapasztalásában (mahā-īśvara-ekatva-grahaṇasya)—, mert az akadályok is (tasya… sarva-vighnatvāt niḥśeṣa-vāraṇatvāt) Ő maga, szintén (api). Ahogy (yathā) tanította (upadiṣṭam) az előző aforizma (prāk-sūtrasya) kommentárja (vṛttau), Ő sohasem akadályozott semmi által (tasya na kenacid api… kadācid avaruddhaḥ), sehol (kutracid), mert (yatas) minden (sakalāni) lehetséges (sambhāvya) akadály (rodhanāni), a vélt (abhimata) problémák (durvṛtta) csoportjának (gaṇa) formájában (rūpeṇa), ebben az univerzális drámában (viśva-nāṭaka), mely áll –azaz a problémák csoportja– (maya) Māyā-ból, Prakṛti-ból, egóból stb. (māyā-prakṛti-ahaṅkāra-ādi) mind (bhavanti) eme (eṣaḥ saḥ) Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ), aki ezen a módon (evam) nyilatkozik meg (bhāsamānaḥ), ezen a helyen (tatra) (és) ebben a pillanatban (tad-kāle)||21||
Māyā, Prakṛti, egó stb. nem akadályok vagy gátak a Vele való egység realizációjában —a Nagy Úrral való egység tapasztalásában—, mert az akadályok is Ő maga, szintén. Ahogy tanította az előző aforizma kommentárja, Ő sohasem akadályozott semmi által, sehol, mert minden lehetséges akadály, a vélt problémák csoportjának formájában, ebben az univerzális drámában, mely áll –azaz a problémák csoportja– Māyā-ból, Prakṛti-ból, egóból stb. mind eme Nagy Úr, aki ezen a módon nyilatkozik meg, ezen a helyen (és) ebben a pillanatban.
द्वयं तद्विलासोऽद्वयमेव च तत्त्वम्॥२२॥
Dvayaṁ tadvilāso’dvayameva ca tattvam||22||
A dualitás (dvayam) az Ő Játéka (tad-vilāsaḥ), míg (ca) a nem-dualitás (advayam eva) az Igazság (tattvam).
A dualitás az Ő Játéka, míg a nem-dualitás az Igazság.
द्वयं द्वैतं तद्विलासः परमशिवस्य लीलाद्वयमद्वैतमेव च तत्त्वं परमार्थः। स एकात्मैवैतच्च सर्वोत्तीर्णरूपस्तत्त्वार्थो भवति यौगपद्येन तु स स्वेच्छया स्वाह्लादाय च बहुतां गच्छत्येतच्च तस्य विश्वविलासोऽवश्यमस्ति॥२२॥
Dvayaṁ dvaitaṁ tadvilāsaḥ paramaśivasya līlādvayamadvaitameva ca tattvaṁ paramārthaḥ| Sa ekātmaivaitacca sarvottīrṇarūpastattvārtho bhavati yaugapadyena tu sa svecchayā svāhlādāya ca bahutāṁ gacchatyetacca tasya viśvavilāso’vaśyamasti||22||
A dualitás (dvayam dvaitam) az Ő Játéka (tad-vilāsaḥ) —Paramaśiva (parama-śivasya) időtöltése (līlā)—, míg (ca) a nem-dualitás (advayam advaitam eva) az Igazság (tattvam) —a Legmagasabb Valóság (parama-arthaḥ)—. Ő (saḥ) csupán egyetlen Én (eka-ātmā eva), és (ca) ez (etad) az (bhavati) Igazság az (tattvārthaḥ), ami mindent meghalad (sarva-uttīrṇa-rūpaḥ); de (tu) ezzel egy időben (yaugapadyena), Ő (saḥ) Saját Akarata által (sva-icchayā) és (ca) Saját Gyönyöréért (sva-āhlādāya), ‘sokká’ válik (bahutām gacchati), és (ca) ez (etad) nem más (avaśyam), mint (asti) az Ő (tasya) univerzális Játéka (viśva-vilāsaḥ)||22||
A dualitás az Ő Játéka —Paramaśiva időtöltése—, míg a nem-dualitás az Igazság —a Legmagasabb Valóság—. Ő csupán egyetlen Én, és ez az Igazság az, ami mindent meghalad; de ezzel egy időben, Ő Saját Akarata által és Saját Gyönyöréért, ‘sokká’ válik, és ez nem más, mint az Ő univerzális Játéka.
महेश्वर आं वा मा वेति भावेन न मन्यतेऽपि तु आं च मा चेति॥२३॥
Maheśvara āṁ vā mā veti bhāvena na manyate’pi tu āṁ ca mā ceti||23||
A Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ) nem (na) ‘igen vagy nem’ (ām vā mā vā iti) terminusokban (bhāvena) gondolkozik (manyate), hanem (api tu) ‘igen és nem’ (ām ca mā ca iti) (terminusokban).
A Nagy Úr nem ‘igen vagy nem’ terminusokban gondolkozik, hanem ‘igen és nem’ terminusokban.
महेश्वरः परमशिव आं वा मा वेति भावेन वृत्त्या न मन्यतेऽपि तु आं च मा चेति। तथाहि शिष्योऽयमसत्यवादी वा सत्यवादी वेति विपत्तिमिरसङ्कुलो नरो मन्यते योऽनवरतपूजार्हस्तु विभवप्रकाशशाली विमलेश्वरो मन्यते शिष्योऽयमसत्यवादी कदाचिच्च सत्यवादी कदाचिच्चेति॥२३॥
Maheśvaraḥ paramaśiva āṁ vā mā veti bhāvena vṛttyā na manyate’pi tu āṁ ca mā ceti| Tathāhi śiṣyo’yamasatyavādī vā satyavādī veti vipattimirasaṅkulo naro manyate yo’navaratapūjārhastu vibhavaprakāśaśālī vimaleśvaro manyate śiṣyo’yamasatyavādī kadācicca satyavādī kadācicceti||23||
A Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ) —Paramaśiva (parama-śivaḥ)— nem ‘igen vagy nem’ (ām vā mā vā iti) terminusokban (bhāvena vṛttyā) gondolkozik (na manyate), hanem (api tu) ‘igen és nem’ (terminusokban) (ām ca mā ca iti). Például (tathāhi), a korlátolt individuum (naraḥ), (akit) körülvesz (saṅkulaḥ) a nyomorúság (vipad) (és) sötétség (timira), azt gondolja (manyate): ‘Ez (ayam) a tanítvány (śiṣyaḥ) vagy (vā) hazug (asatyavādī) vagy (vā) igazat mond (satyavādī… iti)‘; bár (tu), a szeplőtlen Úr (vimala-īśvaraḥ), aki (yaḥ) méltó (arhaḥ) a szakadatlan (anavarata) dicsőítésre (pūjā), (és aki) tele van (sālī) Ragyogással (vibhava) (és) Fénnyel (prakāśa), azt gondolja (manyate): ‘Ez (ayam) a tanítvány (śiṣyaḥ) most (kadācid) hazudik (asatyavādī), és (ca… ca) most (kadācid) igazat mond (satyavādī… iti)||23||
A Nagy Úr —Paramaśiva— nem ‘igen vagy nem’ terminusokban gondolkozik, hanem ‘igen és nem’ (terminusokban). Például, a korlátolt individuum, (akit) körülvesz a nyomorúság (és) sötétség, azt gondolja: ‘Ez a tanítvány vagy hazug vagy igazat mond’; bár, a szeplőtlen Úr, aki méltó a szakadatlan dicsőítésre, (és aki) tele van Ragyogással (és) Fénnyel, azt gondolja: ‘Ez a tanítvány most hazudik, és most igazat mond.
परभैरवयोग आत्मोपलब्धिर्मुक्तिसमानार्था बन्धान्मोक्षप्राप्तौ॥२४॥
Parabhairavayoga ātmopalabdhirmuktisamānārthā bandhānmokṣaprāptau||24||
Az Én-realizáció (ātma-upalabdhiḥ) a Parabhairavayoga-ban (parabhairavayoge) szinonimája (samānārthā) a Felszabadulásnak (mukti), a kötöttségből (bandhāt) való megszabadulás értelmében (mokṣa-prāptau).
Az Én-realizáció a Parabhairavayoga-ban szinonimája a Felszabadulásnak, a kötöttségből való megszabadulás értelmében.
परभैरवयोग आत्मोपलब्धिरात्मख्यातिर्मुक्तिसमानार्था मोचनतुल्यार्था बन्धान्मोक्षप्राप्तौ दासत्वनिर्गमलाभे। मद्योगेऽतिगूढशिवसूत्रसहमालिनीविजयस्वच्छन्दरुद्रयामलादिचतुष्षष्ट्यद्वैतभैरवागमरूपेणाविर्भवतस्तदनुग्रहादधिगतदिव्यज्ञानमूलक आत्मग्रहणं शिवव्याप्तिरूपं मुक्तिरर्थात्सम्यग्वक्ष्यमाणे पौरुषबौद्धाज्ञाने त्यक्त्वा तदप्रतिमस्वातन्त्र्यारमणलक्षणं निखिलशिवैकात्म्यार्जनं बन्धान्मोक्षो भवति॥२४॥
Parabhairavayoga ātmopalabdhirātmakhyātirmuktisamānārthā mocanatulyārthā bandhānmokṣaprāptau dāsatvanirgamalābhe| Madyoge’tigūḍhaśivasūtrasahamālinīvijayasvacchandarudrayāmalādicatuṣṣaṣṭyadvaitabhairavāgamarūpeṇāvirbhavatastadanugrahādadhigatadivyajñānamūlaka ātmagrahaṇaṁ śivavyāptirūpaṁ muktirarthātsamyagvakṣyamāṇe pauruṣabauddhājñāne tyaktvā tadapratimasvātantryāramaṇalakṣaṇaṁ nikhilaśivaikātmyārjanaṁ bandhānmokṣo bhavati||24||
Az Én-realizáció (ātma-upalabdhiḥ ātmakhyātiḥ) a Parabhairavayoga-ban (parabhairavayoge) szinonimája (samānārthā… tulyārthā) a Felszabadulásnak vagy Megszabadulásnak (mukti… mocana), a kötöttségből való (bandhāt) megszabadulás értelmében (mokṣa-prāptau), vagyis a szolgaságtól (dāsatva) való megszabadulás értelmében (nirgama-lābhe). Az én Yoga-mban (mad-yoge), ami az Ő Kegyelme által (tad-anugrahāt) adományozott (adhigata) Isteni (divya) Tudáson (jñāna) alapszik (mūlake), ami megjelenik (āvirbhavataḥ) a hatvannégy (catuṣṣaṣṭi) nem-duális (advaita) kinyilvánított Bhairava szövegek (bhairava-āgama) formájában (rūpeṇa), —(mint) Mālinīvijaya, Svacchanda, Rudrayāmala stb. (mālinīvijaya-svacchanda-rudrayāmala-ādi)—, karöltve (saha) a legtitkosabb (atigūḍha) Śivasūtra-kkal (śivasūtra), az Én-realizáció (ātma-grahaṇam) —Śivavyāpti –behatolás Śiva-ba– (śiva-vyāpti-rūpam)— a Felszabadulás (muktiḥ), más szavakkal (arthāt), miután teljesen eldobása került (samyak… tyaktvā) mind az Énnel kapcsolatos tudatlanság, mind az intellektuális tudatlanság (pauruṣa-bauddha-ajñāne), amik később lesznek kifejtve (vakṣyamāṇe), a Śiva-val való (śiva) teljes (nikhila) önazonosítás (aikātmya) elérése (arjanam), mit az Ő (tad) Páratlan (apratima) Szabadságában (svātantrya) elért Gyönyör aktusa (āramaṇa) jellemez (lakṣaṇam), (nem más, mint) a (bhavati) Megszabadulás (mokṣaḥ) a köteléktől (bandhāt)||24||
Az Én-realizáció a Parabhairavayoga-ban szinonimája a Felszabadulásnak vagy Megszabadulásnak, a kötöttségből való megszabadulás értelmében, vagyis a szolgaságtól való megszabadulás értelmében. Az én Yoga-mban, ami az Ő Kegyelme által adományozott Isteni Tudáson alapszik, ami megjelenik a hatvannégy nem-duális kinyilvánított Bhairava szövegek formájában, —(mint) Mālinīvijaya, Svacchanda, Rudrayāmala stb.—, karöltve a legtitkosabb Śivasūtra-kkal, az Én-realizáció —Śivavyāpti –behatolás Śiva-ba—– a Felszabadulás, más szavakkal, miután teljesen eldobása került mind az Énnel kapcsolatos tudatlanság, mind az intellektuális tudatlanság, amik később lesznek kifejtve, a Śiva-val való teljes önazonosítás elérése, mit az Ő Páratlan Szabadságában elért Gyönyör aktusa jellemez, (nem más, mint) a Megszabadulás a köteléktől.
बन्धो भवति यदा स एवमिच्छति॥२५॥
Bandho bhavati yadā sa evamicchati||25||
A kötöttség (bandhaḥ) akkor jön létre (bhavati), amikor (yadā) Ő (saḥ) úgy (evam) dönt (icchati).
A kötöttség akkor jön létre, amikor Ő úgy dönt.
बन्धो दास्यं भवति वर्तते यदा स एवमित्थमिच्छति व्यवस्यति। अशेषं संवित्पूर्णानन्दमयस्वात्महृदयसमाविशन्स सहसा स्वेच्छया च नानाश्चर्यप्रकारेणात्मानं बन्द्धुं व्यवस्यत्यतिमहति विश्वेऽस्मिन्विस्मयकरसदाशिवाद्यल्पतमजन्तुपर्यन्तसर्वभूतेषु पुनः पुनः स्वं बोद्धुं महाचमत्कारानुभवार्थमेव॥२५॥
Bandho dāsyaṁ bhavati vartate yadā sa evamitthamicchati vyavasyati| Aśeṣaṁ saṁvitpūrṇānandamayasvātmahṛdayasamāviśansa sahasā svecchayā ca nānāścaryaprakāreṇātmānaṁ banddhuṁ vyavasyatyatimahati viśve’sminvismayakarasadāśivādyalpatamajantuparyantasarvabhūteṣu punaḥ punaḥ svaṁ boddhuṁ mahācamatkārānubhavārthameva||25||
A kötelék vagy szolgaság (bandhaḥ dāsyam) akkor történik (bhavati) —jön létre (vartate)—, amikor (yadā) Ő (saḥ) így (evam) akarja (icchati), azaz amikor (yadā) Ő (saḥ) ilyen módon (ittham) határoz (vyavasyati). Amíg teljesen elmerül (aśeṣam… samāviśan) Saját Énjének (sva-ātma) Magjában (hṛdaya), mely tiszta Tudatosságból (saṁvid) (és) tökéletes Gyönyörből (pūrṇa-ānanda) áll (maya), Ő (saḥ), hirtelen (sahasā) és (ca) Saját Akarata által (sva-icchayā), úgy dönt (vyavasyati), hogy megvakítja (banddhum) Önmagát (ātmānam) számtalan csodálatos módon (nānā-āścarya-prakāreṇa), kizárólag azért (artham eva), hogy megtapasztalja (anubhava) a hatalmas (mahā) Döbbenetet (camatkāra), Önmaga újra és újra (punar punar) felismerésének (formájában) (svam boddhum), minden létezőben (sarva-bhūteṣu), a csodálatos Sadāśva-tól (vismayakara-sadāśiva-ādi) egészen az utolsó teremtményig (alpatama-jantu-paryanta), ebben a hatalmas kozmoszban (atimahati viśve asmin)||25||
A kötelék vagy szolgaság akkor történik —jön létre—, amikor Ő így akarja, azaz amikor Ő ilyen módon határoz. Amíg teljesen elmerül Saját Énjének Magjában, mely tiszta Tudatosságból (és) tökéletes Gyönyörből áll, Ő, hirtelen és Saját Akarata által, úgy dönt, hogy megvakítja Önmagát számtalan csodálatos módon, kizárólag azért, hogy megtapasztalja a hatalmas Döbbenetet, Önmaga újra és újra felismerésének (formájában), minden létezőben, a csodálatos Sadāśva-tól egészen az utolsó teremtményig, ebben a hatalmas kozmoszban.
मुक्तिर्वर्तते यदा स एवमिच्छति॥२६॥
Muktirvartate yadā sa evamicchati||26||
A Felszabadulás –a kötöttség hiánya– (muktiḥ), szintén akkor történik meg (vartate), amikor (yadā) Ő (saḥ) úgy (evam) dönt (icchati).
A Felszabadulás (a kötöttség hiánya), szintén akkor történik meg, amikor Ő úgy dönt.
मुक्तिर्मोक्षो वर्तते घटते यदा स एवमित्थमिच्छति व्यवस्यति। अखिलेन स्वशक्त्यपरिमेयप्रादुर्भावात्मकां स्वात्मबहुमूर्तिधरभवनक्रीडां समाविशन्स सहसा स्वेच्छया च नानाश्चर्यनिगडेभ्य आत्मानं मोचितुं व्यवस्यति संवित्पूर्णानन्दमयकस्वात्मान्तरान्तर्विशुद्धरूपं स्वस्वभावं पुनरपि बोद्धुं महाचमत्कारानुभवार्थमेव॥२६॥
Muktirmokṣo vartate ghaṭate yadā sa evamitthamicchati vyavasyati| Akhilena svaśaktyaparimeyaprādurbhāvātmakāṁ svātmabahumūrtidharabhavanakrīḍāṁ samāviśansa sahasā svecchayā ca nānāścaryanigaḍebhya ātmānaṁ mocituṁ vyavasyati saṁvitpūrṇānandamayakasvātmāntarāntarviśuddharūpaṁ svasvabhāvaṁ punarapi boddhuṁ mahācamatkārānubhavārthameva||26||
A Felszabadulás vagy Megszabadulás (muktiḥ mokṣaḥ) (a kötöttség hiánya), szintén akkor történik meg (vartate) —jön létre (ghaṭate)—, amikor (yadā) Ő (saḥ) úgy (evam) dönt (icchati), azaz amikor (yadā) Ő (saḥ) ilyen módon (ittham) határoz (vyavasyati). Míg teljesen elmerül (akhilena… samāviśan) a Játékban (krīḍām), (miben) számos (bahu) testet öltött (mūrti-dhara) létezővé válik (bhavana), Saját Énjéből (sva-ātma), ami –a Játék– egy mérhetetlen megnyilvánulása (aparimeya-prādurbhāva-ātmakām) az Ő Erejének (sva-śakti), Ő (saḥ), hirtelen (sahasā) és (ca) Saját Akarata által (sva-icchayā), úgy dönt (vyavasyati), hogy felszabadítja (mocitum) Saját Magát (ātmānam) a sokféle varázslatos kötelék alól (nānā-āścarya-nigaḍebhyaḥ), kizárólag azért, hogy (artham eva) tapasztalja (anubhava) hatalmas (mahā) Döbbenetét (camatkāra) annak, hogy látja (boddhum) újra (punar api) Saját esszenciális természetét (sva-svabhāvam) egy rendkívül tiszta formában (viśuddha-rūpam), Saját Énjének (sva-ātma) Magjában (antar), mely tiszta Tudatosságból (saṁvid) (és) Tökéletes Gyönyörből (pūrṇa-ānanda) áll (maya)||26||
A Felszabadulás vagy Megszabadulás (a kötöttség hiánya), szintén akkor történik meg —jön létre—, amikor Ő úgy dönt, azaz amikor Ő ilyen módon határoz. Míg teljesen elmerül a Játékban, (miben) számos testet öltött létezővé válik, Saját Énjéből, ami –a Játék– egy mérhetetlen megnyilvánulása az Ő Erejének, Ő, hirtelen és Saját Akarata által, úgy dönt, hogy felszabadítja Saját Magát a sokféle varázslatos kötelék alól, kizárólag azért, hogy tapasztalja hatalmas Döbbenetét annak, hogy látja újra Saját esszenciális természetét egy rendkívül tiszta formában, Saját Énjének Magjában, mely tiszta Tudatosságból (és) Tökéletes Gyönyörből áll.
सर्वात्मनां महेश्वराशेषैक्यभावत्वान्नानात्मवादः प्रत्यादिष्टः॥२७॥
Sarvātmanāṁ maheśvarāśeṣaikyabhāvatvānnānātmavādaḥ pratyādiṣṭaḥ||27||
A sok létező (nānā-ātma) teóriája (vādaḥ) elutasítva (pratyādiṣṭaḥ), mert minden létező teljes mértékben egy (sarva-ātmanām… aśeṣa-aikya-bhāvatvāt) a Nagy Úrral (mahā-īśvara).
A sok létező teóriája elutasítva, mert minden létező teljes mértékben egy a Nagy Úrral.
सर्वात्मनामखिलात्मनां महेश्वराशेषैक्यभूतत्वात्परमात्मसमग्रैकत्वभूतत्वान्नानात्मवादः प्रत्यादिष्टो निरस्तः। वक्ष्यमाणं मलं यद्यपि सर्वभूतानां भेदे हेतुस्तथाप्येते नानाभूता नानात्मान इति वाक्तुं न शक्यत ईद्रिग्मलस्य निखिलस्वतन्त्रचिदेकघनरूपैकात्मनिर्विशेषत्वात्॥२७॥
Sarvātmanāmakhilātmanāṁ maheśvarāśeṣaikyabhāvatvātparamātmasamagraikatvasattvānnānātmavādaḥ pratyādiṣṭo nirastaḥ| Vakṣyamāṇaṁ malaṁ yadyapi sarvabhūtānāṁ bhede hetustathāpyete nānābhūtā nānātmāna iti vāktuṁ na śakyata īdrigmalasya nikhilasvatantracidekaghanarūpaikātmanirviśeṣatvāt||27||
A sok létező (nānā-ātma) teóriája (vādaḥ) elutasítva vagy elvetve (pratyādiṣṭaḥ nirastaḥ), mert minden létező teljes mértékben egy (sarva-ātmanām akhila-ātmanām… aśeṣa-aikya-bhāvatvāt… samagra-ekatva-sattvāt) a Nagy Úrral (mahā-īśvara), vagyis a Legfőbb Énnel (parama-ātma). Bár (yadi api) a mala (malam) vagy tisztátalanság, ami később ki lesz fejtve (vakṣyamāṇam), az oka (hetuḥ) a dualitásnak vagy különbségnek (bhede) a létezők között (sarva-bhūtānām), mégsem mondható (tathā api-vāktum na śakyate), hogy ez (ete) a (iti) sok (nānā) létező (bhūtāḥ) sok (nānā) Én vagy ātmā (ātmānaḥ), mert egy ilyen mala vagy tisztátalanság nem különbözik az egyetlen Ātmā-tól vagy Éntől, aki a Tudatosság összetettsége az abszolút Szabadságban (īdrik-malasya nikhila-svatantra-cit-eka-ghana-rūpa-eka-ātma-nirviśeṣatvāt)||27||
A sok létező teóriája elutasítva vagy elvetve, mert minden létező teljes mértékben egy a Nagy Úrral, vagyis a Legfőbb Énnel. Bár a mala vagy tisztátalanság, ami később ki lesz fejtve, az oka a dualitásnak vagy különbségnek a létezők között, mégsem mondható, hogy ez a sok létező sok Én vagy ātmā, mert egy ilyen mala vagy tisztátalanság nem különbözik az egyetlen Ātmā-tól vagy Éntől, aki a Tudatosság összetettsége az abszolút Szabadságban.
बन्धान्मोक्षः प्राप्तुं शक्यते यतः स्वयं मुक्त एव॥२८॥
Bandhānmokṣaḥ prāptuṁ śakyate yataḥ svayaṁ mukta eva||28||
A kötöttségből (bandhāt) való Felszabadulás (mokṣaḥ) azért érhető el (prāptum śakyate), mert (yatas) mindenki (svayam) eleve (eva) felszabadult (muktaḥ).
A kötöttségből való Felszabadulás azért érhető el , mert mindenki eleve felszabadult.
बन्धाद्दासत्वान्मोक्षो मुक्तिः प्राप्तुमधिगन्तुं शक्यते यतो यस्मात्स्वयं मुक्तो मोक्षित एव। यथा प्रतिपादितं परसूत्रेण मुक्तिर्यदि चेत्स्वयंस्वत्वविशिष्टा न स्यादेव तर्हि तां लब्ध्वा स पुनस्तद्वियुक्तो भवेद्यथा फलकविष्टरोपधानमुद्गरसम्मार्जनीप्रदीपादिमेयमात्रानर्जित्वा स्वयं पुनरपि तत्सर्वेण हीनो भवितुं शक्नोति॥२८॥
Bandhāddāsatvānmokṣo muktiḥ prāptumadhigantuṁ śakyate yato yasmātsvayaṁ mukto mokṣita eva| Yathā pratipāditaṁ parasūtreṇa muktiryadi cetsvayaṁsvatvaviśiṣṭā na syādeva tarhi tāṁ labdhvā sa punastadviyukto bhavedyathā phalakaviṣṭaropadhānamudgarasammārjanīpradīpādimeyamātrānarjitvā svayaṁ punarapi tatsarveṇa hīno bhavituṁ śaknoti||28||
A kötöttségből vagy szolgaságból (bandhāt dāsatvāt) való Felszabadulás (mokṣaḥ muktiḥ) azért érhető el vagy kapható meg (prāptum adhigantum śakyate), mert (yatas yasmāt) mindenki (svayam) eleve (eva) felszabadult vagy megszabadult (muktaḥ mokṣitaḥ). Ahogy (yathā) a következő aforizma kifejti (pratipāditam para-sūtreṇa), ha (yadi ced) a Felszabadulás (muktiḥ) nem lenne eleve (na syāt eva) az egyén sajátja (svayam-svatvaviśiṣṭā), akkor (tarhi) azt elérvén (tām labdhvā), az egyén képes lenne azt elveszíteni (saḥ… tad-viyuktaḥ bhavet) újra (punar), csak úgy, mint (yathā) megszerezve (arjitvā) egy egyszerű külső objektumot (meya-mātrān), mint asztal, szék, függöny, kalapács, seprű, lámpa stb. (phalaka-viṣṭara-upadhāna-mudgara-sammārjanī-pradīpa-ādi), valaki (svayam) újra (punar api) elveszítheti (śaknoti-hīnaḥ bhavitum) mindazt (tad-sarveṇa)||28||
A kötöttségből vagy szolgaságból való Felszabadulás azért érhető el vagy kapható meg, mert mindenki eleve felszabadult vagy megszabadult. Ahogy a következő aforizma kifejti, ha a Felszabadulás nem lenne eleve az egyén sajátja, akkor azt elérvén, az egyén képes lenne azt elveszíteni újra, csak úgy, mint megszerezve egy egyszerű külső objektumot, mint asztal, szék, függöny, kalapács, seprű, lámpa stb., valaki újra elveszítheti mindazt.
यदि स्वयमधुना मुक्तो न स्यात्स मुक्तिं यातुं न शक्नुयाद्यतस्तां लब्ध्वा स पुनस्तद्वियुक्तो भवेत्॥२९॥
Yadi svayamadhunā mukto na syātsa muktiṁ yātuṁ na śaknuyādyatastāṁ labdhvā sa punastadviyukto bhavet||29||
Ha (yadi) valaki (svayam) nem (na syāt) felszabadult (muktaḥ) már most (adhunā), akkor ő (saḥ) nem (na śaknuyāt) érheti el (yātum) a Felszabadulást (muktim), mert (yatas) miután elérte (labdhvā-tām), ő (saḥ) képes lenne elveszíteni (viyuktaḥ bhavet) azt (tad) újra (punar).
Ha valaki nem felszabadult már most, akkor ő nem érheti el a Felszabadulást, mert miután elérte, ő képes lenne elveszíteni azt újra.
यदि स्वयमधुनेदानीं मुक्तो मोक्षितो न स्याद्भवेत्स मुक्तिं मोक्षं यातुं गन्तुं न शक्नुयाद्यतो यस्मात्तां लब्ध्वार्जित्वा स पुनस्तद्वियुक्तस्तद्धीनो भवेत्। एवं च मुक्तिस्तदक्षय्यस्वातन्त्र्यप्राप्तिभवन्ती नित्यं सर्वजनहस्तगता -तद्यथा न सा नष्टा जात्वप्रमेयत्वात्पिटककन्दुकवस्त्रपादत्ररथकुण्डलतापकघण्टाद्यविषयत्वात्- यस्मादनुपमप्रमोदान्वित एकरूपात्मा तेषामन्तःपूर्णाहन्तया सर्वभूतान्तर्वर्ती॥२९॥
Yadi svayamadhunedānīṁ mukto mokṣito na syādbhavetsa muktiṁ mokṣaṁ yātuṁ gantuṁ na śaknuyādyato yasmāttāṁ labdhvārjitvā sa punastadviyuktastaddhīno bhavet| Evaṁ ca muktistadakṣayyasvātantryaprāptibhavantī nityaṁ sarvajanahastagatā -tadyathā na sā naṣṭā jātvaprameyatvātpiṭakakandukavastrapādatrarathakuṇḍalatāpakaghaṇṭādyaviṣayatvāt- yasmādanupamapramodānvita ekarūpātmā teṣāmantaḥpūrṇāhantayā sarvabhūtāntarvartī||29||
Ha (yadi) valaki (svayam) nem (na syāt bhavet) felszabadult (muktaḥ mokṣitaḥ) már most, ebben a pillanatban (adhunā idānīm), akkor ő (saḥ) nem (na śaknuyāt) érheti el (yātum gantum) a Felszabadulást vagy Megszabadulást (muktim mokṣam), mert (yatas yasmāt) miután elérte (labdhvā arjitvā) azt (tām), ő (saḥ) képes lenne elveszíteni (viyuktaḥ… hīnaḥ bhavet) azt (tad… tad) újra (punar). Tehát (evam ca) a Felszabadulás (muktiḥ), lévén (bhavantī) az Ő (tad) halhatatlan (akṣayya) Szabadságának (svātantrya) elérése (prāpti), örökké (nityam) mindenkinek (sarvajana) tulajdona (hastagatā) —azaz (tad yathā), soha, semmilyen módon (na sā… jātu) nem elveszíthető (naṣṭā), lévén nem objektum (aprameyatvāt), azaz mivel az nem valami dolog (aviṣayatvāt), (mint) egy doboz (piṭaka), egy labda (kanduka), egy ruha (vastra), egy cipő (pādatra), egy szekér (ratha), fülbevaló (kuṇḍala), tűzhely (tāpaka), harang (ghaṇṭā) stb. (ādi)—, mivel (yasmāt) ugyanaz az Én (ekarūpa-ātmā), felruházva (anvitaḥ) páratlan (anupama) Gyönyörrel (pramoda), nyugszik (antarvartī) minden élőlényben (sarva-bhūta), mint azok legbelső tökéletes Én-tudatossága (teṣām antar-pūrṇa-ahantayā)||29||
Ha valaki nem felszabadult már most, ebben a pillanatban, akkor ő nem érheti el a Felszabadulást vagy Megszabadulást, mert miután elérte azt, ő képes lenne elveszíteni azt újra. Tehát a Felszabadulás, lévén az Ő halhatatlan Szabadságának elérése, örökké mindenkinek tulajdona —azaz, soha, semmilyen módon nem elveszíthető, lévén nem objektum, azaz mivel az nem valami dolog, (mint) egy doboz, egy labda, egy ruha, egy cipő, egy szekér, fülbevaló, tűzhely, harang stb.—, mivel ugyanaz az Én, felruházva páratlan Gyönyörrel, nyugszik minden élőlényben, mint azok legbelső tökéletes Én-tudatossága.
तस्मान्मुक्तिः सर्वाक्रान्ता च लभ्यार्था तथा॥३०॥
Tasmānmuktiḥ sarvākrāntā ca labhyārthā tathā||30||
Így (tasmāt), a Felszabadulás (muktiḥ) mindenkinek a birtokában van (sarva-ākrāntā), csak úgy, mint (ca… tathā) a Cél, amit el kell érni (labhya-arthā).
Így, a Felszabadulás mindenkinek a birtokában van, csak úgy, mint a Cél, amit el kell érni.
तस्मात्तेन मुक्तिर्मोक्षः सर्वाक्रान्ता सर्वजनहस्तगता च लभ्यार्था प्राप्यार्था तथा। मुक्तिश्च सर्वजनस्वत्वविशिष्टा सर्वभूतानां स्वतन्त्रपरमशिवैकात्म्यत्वाच्च लभ्यार्था परमात्मदशाया वास्तविकोपलब्ध्यभावत्वाच्च॥३०॥
Tasmāttena muktirmokṣaḥ sarvākrāntā sarvajanahastagatā ca labhyārthā prāpyārthā tathā| Muktiśca sarvajanasvatvaviśiṣṭā sarvabhūtānāṁ svatantraparamaśivaikātmyatvācca labhyārthā paramātmadaśāyā vāstavikopalabdhyabhāvatvācca||30||
Így (tasmāt tena), a Felszabadulás vagy Megszabadulás (muktiḥ mokṣaḥ) mindenkinek a birtokában van (sarva-ākrāntā sarvajana-hastagatā), csak úgy, mint (ca… tathā) a Cél, amit el kell érni (labhya-arthā prāpya-arthā). Mind a Felszabadulás (muktiḥ ca) mindenkinek (sarvajana) birtokában van (svatvaviśiṣṭā) —mert minden létező azonos a Szabad Paramaśiva-val (sarva-bhūtānām svatantra-paramaśiva-aikātmyatvāt)—, mind (ca… ca) (maga) az elérendő Cél (is) (labhya-arthā), —mert nincs jelen a Legfőbb Én Állapotának valódi realizációja (parama-ātma-daśāyāḥ vāstavika-upalabdhi-abhāvatvāt)—||30||
Így, a Felszabadulás vagy Megszabadulás mindenkinek a birtokában van, csak úgy, mint a Cél, amit el kell érni. Mind a Felszabadulás mindenkinek birtokában van —mert minden létező azonos a Szabad Paramaśiva-val—, mind (maga) az elérendő Cél (is), —mert nincs jelen a Legfőbb Én Állapotának valódi realizációja—.
अभीक्ष्णप्रश्नापेक्षया किंकर्तव्यता विशिष्टदशायां विशिष्टदेश इत्यादि सदा समानोत्तरं परमशिवानुग्रहेण परमशिवाभेदसाक्षात्कार इति॥३१॥
Abhīkṣṇapraśnāpekṣayā kiṁkartavyatā viśiṣṭadaśāyāṁ viśiṣṭadeśa ityādi sadā samānottaraṁ paramaśivānugraheṇa paramaśivābhedasākṣātkāra iti||31||
A gyakori (abhīkṣṇa) kérdéssel (praśna) kapcsolatban (apekṣayā), (miszerint) ‘mit kell tenni (kiṁkartavyatā) bizonyos körülmények között (viśiṣṭa-daśāyām), bizonyos helyen (viśiṣṭa-deśe) és hasonlók (iti-ādi)‘, a válasz mindig ugyanaz (sadā samāna-uttaram): ‘Realizálni (sākṣātkāraḥ) Paramaśiva Kegyelme által (parama-śiva-anugraheṇa), hogy az egyén, Paramaśiva (parama-śiva-abheda…iti).
A gyakori kérdéssel kapcsolatban, miszerint ‘mit kell tenni bizonyos körülmények között, bizonyos helyen és hasonlók’, a válasz mindig ugyanaz: ‘Realizálni Paramaśiva Kegyelme által, hogy az egyén, Paramaśiva.
अभीक्ष्णप्रश्नापेक्षया घटमानपृच्छासम्बन्धेन किंकर्तव्यता विशिष्टदशायां सविशेषस्थितिषु विशिष्टदेशे सविशेषस्थान इत्यादि सदा सर्वदा समानोत्तरमनन्यप्रतिवचनं परमशिवानुग्रहेण परमेश्वरप्रसादेन परमशिवाभेदसाक्षात्कारः परमेश्वरैक्योपलब्धिरिति। परमात्मदशाया वास्तविकख्यात्यभावत्वाद्गुरोरनवरतप्रचोदनानि परमशिवानुग्रहयोगेन तत्कृपयैव स्वसत्ताहृदयत्वेन परमशिवावस्थार्जने लक्ष्यं बध्नन्ति॥३१॥
Abhīkṣṇapraśnāpekṣayā ghaṭamānapṛcchāsambandhena kiṁkartavyatā viśiṣṭadaśāyāṁ saviśeṣasthitiṣu viśiṣṭadeśe saviśeṣasthāna ityādi sadā sarvadā samānottaramananyaprativacanaṁ paramaśivānugraheṇa parameśvaraprasādena paramaśivābhedasākṣātkāraḥ parameśvaraikyopalabdhiriti| Paramātmadaśāyā vāstavikakhyātyabhāvatvādguroranavaratapracodanāni paramaśivānugrahayogena tatkṛpayaiva svasattāhṛdayatvena paramaśivāvasthārjane lakṣyaṁ badhnanti||31||
A gyakori (abhīkṣṇa… ghaṭamāna) kérdéssel (praśna… pṛcchā) kapcsolatban (apekṣayā… sambandhena), (miszerint) ‘mit kell tenni (kiṁkartavyatā) bizonyos körülmények között (viśiṣṭa-daśāyām saviśeṣa-sthitiṣu), bizonyos helyen (viśiṣṭa-deśe saviśeṣa-sthāne) és hasonlók’ (iti-ādi), a válasz mindig ugyanaz (sadā sarvadā samāna-uttaram ananya-prativacanam): ‘Realizálni (sākṣātkāraḥ… upalabdhiḥ) Paramaśiva Kegyelme által (parama-śiva-anugraheṇa) —A Legfőbb Úr Áldása által (parama-īśvara-prasādena)—, hogy az egyén Paramaśiva (parama-śiva-abheda) —azaz a Legfőbb Úr (parama-īśvara-aikya… iti)—’. Mert nincs (abhāvatvāt) valódi (vāstavika) realizációja (khyāti) a Legfőbb Én (parama-ātma) Állapotának (daśāyāḥ), a Guru (guroḥ) folyamatos (anavarata) előírása (pracodanāni), mely a realizációjára (arjane) irányul (lakṣyam badhnanti), Paramaśiva Kegyelme (parama-śiva-anugraha) által (yogena) —az Ő Könyörülete által (tad-kṛpayā eva)—, Paramaśiva (parama-śiva) Állapotának (avasthā), mint ami az egyén saját létének (sva-sattā) Magja (hṛdayatvena)||31||
A gyakori kérdéssel kapcsolatban, (miszerint) ‘mit kell tenni bizonyos körülmények között, bizonyos helyen és hasonlók’, a válasz mindig ugyanaz: ‘Realizálni Paramaśiva Kegyelme által —A Legfőbb Úr Áldása által—, hogy az egyén Paramaśiva —azaz a Legfőbb Úr—’. Mert nincs valódi realizációja a Legfőbb Én Állapotának, a Guru folyamatos előírása, mely a realizációjára irányul, Paramaśiva Kegyelme által —az Ő Könyörülete által—, Paramaśiva Állapotának, mint ami az egyén saját létének Magja.
Olvasás folytatása A MÁSODIK RÉSZ