Azért, hogy könnyebben megértsd hogyan működnek a dolgok a spiritualitásban, adok neked egy egyszerű példát:
Amikor számítógépet használsz, jelen van, nagy vonalakban mondva, három tényező: CPU – operációs rendszer – te (a felhasználó)
A CPU a Központi Feldolgozó Egység, vagyis a processzor, ami vezérel mindent a gépedben. Az operációs rendszer egy különleges szoftver, ami úgy működik, mint egy fordító, közted és a CPU között (pl. Linux operációs rendszer). Miért van erre szükséged? Azért, mert a CPU nullákkal (ki) és egyesekkel (be) “beszél” (kommunikál). A CPU folyamatosan utasítások sorozatát generálja, amelyek nullákból és egyesekből állnak, hogy a géped működhessen. Ez a gép nyelv általában egyáltalán nem érthető. Ezért van szükséged erre a fordítóra, amit úgy hívunk, operációs rendszer. Két módon tudod az operációs rendszered irányítani (nagy vonalakban mondva, ismét):
- Parancssori felületet használsz (CLI)
- Grafikus felhasználói felületet használsz (GUI)
Ha “csak” az első felületet fogod használni, először egy szilárd tudásra kell szert tenned a számítógépekről. Ha nem tudod pontosan mit csinálsz, gyorsan bajba fogsz kerülni. Például, amikor az ilyen típusú felületet használod, furcsa parancsokat kell írnod mint ezek (egy fekete/kék képernyőn a legtöbb esetben):
bootrec /RebuildBCD
vagy
bootrec /FixBoot
Ezt a kettőt arra használják, hogy megoldjanak bizonyos problémákat, a számítógéped indításával kapcsolatosan. Nos, ezek csak példák, hogy megmutassák neked, jobb ha tudod mit csinálsz, vagy elcseszhetsz mindent. Ezek a parancsok nem felhasználó barátok, kivéve a szakértőket, nyilvánvalóan. A szakértők gyakran választják a parancsok vagy utasítások írását, a grafikus felület használata helyett, de ezt azért tudják megtenni, mert mélyen átfogó ismereteik vannak a számítógépekről. Természetesen, a legtöbb felhasználó a GUI vagy grafikus felhasználói felületet választja, mert barátságosabb számukra. Ez a felület nem igényli tőled, hogy bonyolult parancsokat, és hasonlókat írjál. Csak ikonokra, menükre, stb. kell kattintanod, és ezen a módon a tapasztalatod a számítógéppel sokkal barátságosabb, igaz?
Nos, mint ahogy a példában, a spiritualitásban is három tényező működik folyamatosan: Az ÉN (a CPU), az ÉN Ereje (az operációs rendszer), és a tanítvány (te aki a számítógéped használod).
A spirituális törekvők nem képesek az ÉN-t “közvetlenül” megérteni, mivel az Ő nyelve nem érthető számukra. Tehát, ők kapcsolatba kerülnek az ÉN-jükkel, az Ő Erején keresztül. De még ebben az esetben is vannak, egyrészről kezdő és közepes törekvők, és másrészről, fejlett törekvők. A fejlett törekvők, mivel mélyen átfogó tudással rendelkeznek, képesek az Ő Erejével közvetlenül kommunikálni, csak úgy, mint ahogy egy számítógép szakértő képes az operációs rendszerrel kommunikálni, a parancssori felület használatával. Ahogy nyilvánvalóan, a kezdő/közepes tanítványoknak szüksége van grafikus felhasználói felületre (ikonokra, menükre, stb.), vagyis szükségük van arra, hogy az Ő Ereje egy érthető formát vegyen fel. Ezért, ezeknek a spirituális törekvőknek általában egy emberi spirituális tanítóhoz kell folyamodniuk. Ez a tanító az ÉN Ereje, ahogy magára ölt egy bizonyos fizikai testet, személyiséget, stb. Ezen a módon, a kezdők és a közepes törekvők, kapcsolatba tudnak kerülni az Ő Erejével, és végül Ő-vele Magával.
Meg kell jegyezni, hogy egy spirituális tanító “emberi formája”, csak az olyan törekvők esetében szükséges, akik kezdők, vagy a középső szintjén járnak a spirituális útjuknak. A fejlett törekvőknek nincs szüksége egy emberi formára ahhoz, hogy kapcsolatba kerüljenek az Ő Erejével. Úgy értem, egy fejlett törekvőknek nincs szüksége egy spirituális tanító emberi formájára ahhoz, hogy folyamatosan haladjon az ÉN felé. NEM. Ez a fajta törekvő képes az Ő Erejébe belépni közvetlenül, mindenféle közvetítő (egy grafikus felhasználói felület, a példában) nélkül. Megerősíthetem, hogy csak a kezdő és közepes törekvőknek van szüksége arra, hogy egy spirituális tanító által vezetett csoport részei legyenek. Mivel egy fejlett törekvő eleve kapcsolatban van az Ő Erejével, általában őt nem látni csoportokban. A törekvő ezen típusa jobban preferálja, a szokásos életének a folytatását, mialatt erőfeszítéseket tesz arra, hogy realizálja a saját ÉN-jét “közvetlenül. A csoport szakasznak vége az ő esetében, még akkor is, ha továbbra is részt vesz csoportokban. A fejlett törekvő, lényegében, mindig egyedül van, még a tömegben is. Mindazonáltal, kivéve az eseteket, amikor valami különleges küldetést kell teljesítenie, ő előnyben részesíti a fizikai testének magányát, mert a többi ember jelenléte zavarhatja az ő állapotát.
A spirituális törekvők többsége, nyilvánvalóan, kezdő és közepes törekvő. Könnyű őket felismerni, mivel el vannak foglalva a spirituális tanítójuk elméjével/testével. Ők a tiszteletüket az ő fizikai teste felé fejezik ki, ők megünneplik a születésnapját az ő fizikai testének, ők imádják az ő gondolkozás módját, stb. Amikor átlépik a határt, azt kezdik hinni, hogy az ő spirituális tanítójuk (vagyis az elméje és teste a spirituális tanítójuknak) nagyobb, mint egy másik spirituális tanítóé (vagyis, mint az elméje és fizikai teste egy másik spirituális tanítónak). Ők általában ezen a gyerekes módon viselkednek sok éven vagy évtizeden át. Miért? Mert még nem fejlettek. Természetesen, a fejlett spirituális törekvőknek szintén keresztül kellett mennie a kezdő és középső szinteken, de most már el vannak foglalva az ÉN-nel közvetlenül, vagyis nem szentelnek figyelmet annak, hogy spirituális tanítójuk elméje vagy fizikai teste mit csinál, stb. Ők azon vannak, hogy elérjék a Végső Felszabadulást, és az ő különleges viselkedésük jelzi az ő teljesítményüket.
Mivel az ÉN Ereje ugyanolyan kifürkészhetetlen mint az ÉN Maga, egy emberi spirituális tanító gyakorlatilag elengedhetetlen, amikor a törekvő elkezdi a spirituális útját. Az Ő formája olyan mint egy ikon, amelyikre a kezdő/közepes törekvők dupla-kattintással elindítanak egy bizonyos programot. A törekvőknek ezen a két szinten nincs más módja, hogy érintkezésbe kerüljenek az Ő Erejével. Ez számos éven vagy évtizeden keresztül fog tartani, a törekvő fejlődési szintjének megfelelően. Meg kell jegyezni, hogy a törekvő nem tudja elérni a fejlett szintjét a tanítványságnak, amíg le nem mondd arról a hozzáállásról, hogy a spirituális tanító egy fizikai test hozzá rendelve egy individuális elméhez. Amikor a törekvő úgy kezdi el látni a spirituális tanítót, mint a Guru, mint az ÉN Ereje, amely instrukciókat ad egy fizikai formán keresztül, fejlett törekvővé válik, de nem előbb. Ettől a pillanattól fogva, őt általában egyáltalán nem érdekli a spirituális tanítójának a fizikai formája. Amikor kezdő/közepes törekvő volt, azt hitte, hogy közel lenni a spirituális tanítóhoz, azt jelenti, hogy közel lenni a fizikai testéhez. Most, hogy kapcsolatban lépett a Guru-val, úgy, ahogy Ő valójában van (mint az ÉN Ereje), nincs meg többé ez a “fizikai” hozzáállása. A következtetés tehát az, hogy a törekvők 99%-a aki követi a fizikai testét egy bizonyos spirituális tanítónak, kezdő vagy akár közepes törekvő. A fejlett törekvők elzárkóznak, hogy közvetlenül tapasztalják meg az ÉN-t, ahogy Ő esszenciálisan van. Ha visszatérnek a spirituális csoportokba, az csak egy bizonyos küldetés beteljesítése miatt van (pl. együttérzően segítsék a többi törekvőt). Miután ők elérik a Végső Felszabadulást, néhány közülük visszatér a csoport “dolog”-hoz, de ekkor úgy, mint egy spirituális tanító.
A jelenléte egy emberi spirituális tanítónak (a fizikai test hozzárendelve egy elméhez – értelmében) csak annak érdekében szükséges, hogy segítse mindkét törekvőt, aki csak most kezdte a spirituális útját, és aki már a középső szinteken jár. Egy emberi spirituális tanító nem szükséges a fejlett törekvő esetében, mert nekik nincs tovább szükségük “grafikus felhasználói felületre”. Nincs szükségük arra, hogy a Guru (az ÉN Ereje, aki Kegyelmet és instrukciókat ad a spirituális megvilágosodás eléréséhez) felvegyen egy emberi formát számukra, hogy kapcsolatba kerüljenek az ÉN-nel. NEM. Ők egyszerűen a “parancssori felületet” használják (nincsenek ikonok, menük, stb… vagyis nincs fizikai test, stb.), hogy kapcsolatba kerüljenek az ÉN Erejével közvetlenül. Egy idő után, realizálják az ÉN-t, ahogy Ő esszenciálisan van, és ez a vége a spirituális útjuknak.
Törekvők, akik túlságosan kötődnek a spirituális tanító fizikai formájához, még alacsony szintűek. Fel kell adniuk a kötődésüket, vagy egyáltalán nem fognak tovább haladni az ÉN felé. Az ősi időkben, az emberek sokkal bölcsebbek voltak, következésképp az emberi spirituális tanító fizikai testének jelenléte nem volt annyira szükséges. Manapság az összes spirituális törekvő 99%-a vagy még nagyobb része kezdő, vagy közepes. Mivel ez a helyzet, nem meglepő, hogy mind a valódi spirituális tanítók és mind a hamisak, burjánzanak ezen a világon. A hétköznapi emberek meg vannak győződve, hogy egy személy, az ő fizikai teste plusz egy bizonyos elme. A kezdők a spiritualitásban nem mások, mint hétköznapi emberek “újratöltve”, ők átviszik a tudatlan nézőpontjukat a spirituális tanító fizikai testére/elméjére. Ez elkerülhetetlen. Még a közepes törekvők is megtartják ezt a tudatlan hozzáállást egy bizonyos szintig. Ha minden úgy megy ahogy kell, ők végül elhagyják a gondolkodásnak ezt a primitív szintjét, és tovább mennek a következő kategóriába, amely úgy ismert mint fejlett spirituális törekvő. Ettől a ponttól fogva, a Guru jelenléte egy fizikai testtel és elmével felruházott emberi létező formájában nem szükséges többé.
Amint egy fejlett törekvő transzokat tapasztal, realizálja, hogy az ÉN, és az Ő Ereje abszolút kifürkészhetetlenek. Még csak gondolatokkal sem írhatók le. Ők nem látomások, hangok, illatok, ízek, stb. Ők a leírhatatlan Magja a Valóságnak. Míg a törekvő különleges formákat, hangokat, stb. használt, hogy elérje ezt a szintet, azonban amikor elér ide, minden a spirituális érzékelés minőségéről szól. Ő addig a pontig csiszolta az intellektusát, hogy képes legyen tükrözni az ÉN Fényét egy tökéletes módon. Ez a törekvő nem mondhatja, hogy ez az edzett és tiszta intellektus megérti az ÉN-t, mert Ő (az ÉN) túl van ezeknek a képességeknek a hatókörén. Mégis, ez az intellektus, úgy viselkedik mint egy tökéletes tükör, képes tükrözni az ÉN Valóságát, úgy ahogy Az van. A szó Fény, itt nem úgy értendő mint puszta fizikai vagy mentális fény. NEM. Úgy van leírva mint Fény, mivel amikor a törekvő realizálja az ő ÉN-jét, a törekvő elméje teljesen bezárul (kikapcsol), úgy, mint amikor a szem becsukódik amikor meglátja a Nap fényét. Az Ő Fénye nem látható semmilyen módon, de a törekvő képes realizálni Azt, ha spirituálisan fejlett. Amikor a törekvő realizálja az Ő Fényét, ő nem lát semmit kívül, vagy belül. NEM. A törekvő csak tapasztalja az Ő kifürkészhetetlen Ragyogását, egy olyan módon, ami túl van a leírhatóságon. Mi mást mondhatnék erről hát?
Mindent egybevéve, ha hozzárendeled a fizikai testet és elmét a Guru-hoz (az ÉN Ereje, aki felfedi az ÉN-t Magát), akkor még mindig kezdő vagy a spiritualitásban. Ha hozzárendeled a fizikai testet és elmét a Guru-hoz, de egyúttal egy kicsit éber vagy az ÉN-ről, mint aki mindent átjár mindenhol, akkor te egy olyan törekvő vagy, aki a középső szinten helyezkedik el. Viszont, ha egyáltalán nem rendeled a fizikai testet és elmét a Guru-hoz, hanem inkább úgy tekinted a Guru-t, mint az ÉN Legfelsőbb Ereje, aki felfedi az ÉN-t neked, akkor te egy fejlett spirituális törekvő vagy. Ebben az esetben te spirituálisan érett vagy, és készen állsz a spirituális megvilágosodás elérésére.
Hamarosan találkozunk.