Ebben a cikkben, el fogok magyarázni néhány látszólagos misztériumot, amelyek megtévesztik a legtöbb embert ebben a világban. Egy szokásos jellemzője a korlátolt individuumoknak, hogy összezavarodnak bármilyen nonszensz ostobaságtól, ami más emberek elméjében jött létre. Ekkor a korlátolt individuumok érvelnek egymás ellen. Ők függőségben vannak attól, hogy ne értsenek egyet a többi korlátolt individuummal. Ha például meglátogatsz egy fórumot, mindig találni fogsz vitatkozó embereket. Szeretnek vitatkozni és vitatkozni, és mivel nincsenek valódi bizonyítékok bemutatva, folytatják a vitatkozást eonokig mindenféle témáról, és arra a következtetésre jutnak, hogy “mindegyikük jogosult a saját véleményéhez”. Ezen a módon, ezzel a látszólagos, “mások véleményének tiszteletben tartásával”, végül egyetértésre jutnak…, de ez még mindig nem fedi fel az igazságot ezekben a témákban.
Szóval, Én nem azért vagyok itt, hogy vitatkozzak és megköveteljem azt, hogy bizonyítás nélkül elfogadj furcsa teóriákat, amelyekből aztán még több furcsa teória és vélemény következik, mert ezek nem vezetik az embereket sehova. Elkezdem a bizonyítását néhány témának, amelyek emberek millióit tévesztik meg az egész bolygón:
Félelem az ismeretlentől
Sok ember általában azt állítja: “Félek attól, amit nem ismerek.”. De ez abszolút téves. Az embernek először ismerni kell, ahhoz hogy tudjon félni. Bizonyítani tudom az állításom egy egyszerű példával: “Félek a lehetséges gazdasági problémáktól az országomban”. Látszólag, ha a probléma a jövőben fordulhat elő, akkor ismeretlennek kellene lennie. Mindazonáltal, Én ismerem. Hogyan? Azért, mert Én tapasztaltam azt, a múltban. Nem tudok félni valamitől, amit sohasem tapasztaltam, kivéve a mentálisan létrejött formákat, mert hallottam róla más emberektől, kikövetkeztettem, stb. De amikor éppen aktuálisan tapasztalom, ‘érzem’ a teljes énemmel, és ‘felfogom’. Ettől a ponttól fogva, képes vagyok “igazi félelmet érezni”, ugyanannak a dolognak egy jövőbeni előfordulásával kapcsolatban, mivel első-kézből szerzett tapasztalatom van róla.
Addig a pillanatig, amíg nem tapasztalok valamit, az attól való félelem vagy nemlétező, vagy csupán mentális képződmény, amely következtetésen, vagy más emberek kinyilatkoztatásán alapul. Például megtudom más emberektől, hogy egy fejlett földönkívüli civilizáció, talán ide tart, hogy megszállja a bolygómat. Ez a tény lehet hogy félelmet kelt bennem, de nem annyira, hogy félelmemben ébren maradjak minden éjjel, hónapokig, vagy akár évekig. Miért? Azért mert soha nem tapasztaltam ilyen inváziót ezelőtt. Ezek csupán példák, de tisztán rámutatnak arra, hogy azt mondani, “az ember fél attól amit nem ismer”, csak egy módja a beszédnek, és nem a valódi igazság. Valamilyen ismeretnek mindig léteznie kell, mielőtt az érzelem amit úgy hívunk félelem, fel tud merülni. Az ismeretlentől való félelem, egyszerűen egy lehetetlen dolog.
Reinkarnáció
Néhány ember azt állítja, hogy nincs reinkarnáció olyan értelemben, hogy a jelenlegi élet, az egyetlen élet, amit egy személy él. Az ilyen típusú emberek materialisták. Mivel azonosulnak a fizikai testükkel, arra a következtetésre jutnak, hogy ennek a testnek az eltűnése jelzi, a személy végét. A “nulla reinkarnáció”, vagy “csak egy élet” ideája, összezavar másokat, akik egyébként egy valódibb nézőpontot is elérhettek volna, az életről magáról. A nonszensz koncepciók olyanok mint egy fertőzés, és megvan az erejük ahhoz, hogy nagy mennyiségű embernek fájdalmat okozzanak. Most be fogom bizonyítani, hogy az állítás, miszerint nincs reinkarnáció, nonszensz, és nélkülöz minden logikus alapot. Hogyan fogom ezt megtenni? A halálfélelem koncepciójának használatával.
A haláltól való félelem jelenléte minden korlátolt individuumban tagadhatatlan. Mindegyikük fél a haláltól. Mondhatnak akármit, de amikor realizálják hogy az életük veszélyben van, félni fognak. Az átlagos korlátolt individuum harcolni fog, vagy fut az életéért, ha lehetséges. Egy katona, még ha ki is képezték arra, hogy meghaladja a félelmet, attól még érezni fogja. Tehát, a haláltól való félelem egy közös tény, az összes korlátolt individuum érzi, pontosan abban a pillanatban, amikor realizálja hogy az élete veszélyben van. Ez nyilvánvaló, igaz?
Mindazonáltal, korábban Én kétséget kizárólag lefektettem azt, hogy az ismeretlentől való félelem egy lehetetlen dolog, kivéve a mentális képzet formáját, amely következtetésen, vagy más emberek kinyilatkoztatásán alapul. Mivel a halálfélelem, olyan valódi, olyan erős, olyan extrém, olyan emberi, és így tovább, ezért biztosan állíthatom, hogy az ember haláltól való félelme, az nem puszta mentális képzet, amely következtetésből vagy kinyilatkoztatásból érkezett. NEM. Amikor a korlátolt individuum élete fenyegetés alatt áll, nagyon valódinak és megterhelőnek érzi a halálfélelmet. Az egyetlen lehetséges magyarázat az ilyen erős félelem jelenlétére a következő: a személy már korábban tapasztalta a halált. Mikor? Egy előző életében.
Ezen a módon, a létezése legalább egy korábbi életnek szilárdan bizonyított. Mivel ez bizonyított, a reinkarnáció szintén bizonyított. Az érvelés ezen folyamatain keresztül, feloldottam azt az abszurd materialista ideát, hogy csak egy élet van. Ez a bolond idea, talán nagyon ártatlannak tűnik, de megvan az ereje ahhoz, hogy nagyszámú embert, az életük leghülyébb módon való leélésre kötelezzen. Ez a materialista idea, a spirituális tudatlanság egy melléktermékének a következménye. De míg egyfelől képes arra, hogy olyan sok korlátolt individuumot igába hajtson, másfelől képtelen leigázni olyasvalakit, aki használja az agyát arra, hogy megfelelően érveljen.
Őrült teóriák
Az ostoba ideák és koncepciók jelenlétének erős a befolyása, ami a korlátolt individuumot a kötelékük kondíciójában. A korlátolt individuum nem realizálja a valódi hatását ezeknek a hülye ideáknak és koncepcióknak, és hogy azok képesek olyan sok embert hibákkal, fájdalommal, és hasonlókkal teli életre ítélni. Ez az oka annak, hogy a nagy tanulmányokkal kapcsolatos tudatlanságot el kell oszlatni. Amikor az ember a nagy szövegeket olvassa, megtanulja hogyan érveljen, és hogy hogyan kell a megfelelő módon használnia a saját agyát. Amikor ez megtörténik, az ilyen személy megszabadul az összes bolond teóriától, amely a legtöbb embert fogva tartja.
A modern tudomány jelenleg egyre inkább materialistává válik. Mivel majdnem szereztem egy vegyészmérnöki diplomát, szilárd elképzelésem van a tudományokról. Egyébként annak a ténynek az ellenére, hogy szeretem azt, ahogy a modern tudomány kényelmesebbé teszi az életünket, és hogy a tudás kéznél van az Interneten keresztül, úgy vettem észre, hogy a modern tudomány olyan területeken halad előre, amire nem áll készen. Míg egyfelől semmi kétségem arról, hogy a tudósok nagyon jók a mikrochip gyártásban, a bolygók megfigyelésében, stb., másfelől a jelenlegi teóriák az Élet eredetéről abszolút nevetségesek. Mivel az emberek, akik kutatják az Élet eredetének a nyomait, teljesen materialista gondolkodásúak, ezért mindig köveket használnak a földön, vagy olyat ami a világűrből származik, ahhoz, hogy mindent megmagyarázzanak.
A probléma nem az, hogy egy vagy két őrült fickó megpróbálja megmutatni azt, hogy az abszolút isteni Élet, egy világűrből származó kővel érkezett, vagy egy levesből, aminek az összetevői szén, hidrogén, oxigén és nitrogén, stb. NEM. A valódi probléma az, hogy terjesztik az őrült ötleteiket a TV-n, az interneten, és így tovább. Ráadásul még elismert tudósoknak is számítanak, akik tökéletesen alkalmasak az Élet eredetének a kutatására, pusztán a materialista szemlélet módszerével. Ez a materialista idea, az örökké tartó terméke a fizikai testtel való hamis önazonosításnak. Mivel olyan sok ember gondolja azt, hogy ők azonosak a fizikai testükkel, ezért hajlamosak a saját eredetüket materialista folyamatokon keresztül kutatni.
Az Élet eredetének a kutatását materialista folyamatokon keresztül megalapozó modern tudomány, olyan területre merészkedett, amelyre nem alkalmas. Eközben nagyon sok ember válik megtévesztetté, még jobban mint korábban. Ez olyan, mintha az ember filozófiával akarná magyarázni a mikrochip gyártást. Ezek különböző területek. Míg a modern tudomány jó minden olyan területen, amely az anyaggal kapcsolatos, szörnyen teljesít a spiritualitással kapcsolatosan. Az Élet, az Ő alapvető lényegében spirituális, és nem materiális.
Ha valaki azt mondja, hogy az Élet csupán anyag, meg kell magyaráznia a különbséget egy élő test, és egy halott test között, csupán materialista folyamatok használatával. Ez apróságnak tűnhet, de nincs materialista személy, aki erre kielégítő magyarázatot tudna adni. Miért? Azért, mert ahhoz hogy így tegyen, “valami máshoz” kell folyamodnia. Előbb vagy utóbb, megérkezik a “valami máshoz”, és az nem materiális. Ennek eredményeképpen, a kizárólagosan materialista létszemléletű ember állapota, a kizárólagos tulajdonsága egy bolondnak. Csak egy bolond próbálkozna állandóan azzal, hogy megkerülje a valóság spirituális oldalát.
Ha az Élet csak materiális, mi értelme a családunkért való aggódásnak? Ők csupán a szén, hidrogén, oxigén és nitrogén leszármazottai. Vagy ők csak a baktériumok leszármazottai, ami egy meteorittal érkezett hosszú, hosszú idővel ezelőtt. Hát akkor mire fel ez a nagy felhajtás?
Az emberek általában úgy kezelik a hozzátartozóikat mintha azok isteni eredetűek lennének. Az anyák még a saját életüket is képesek feláldozni a gyermekeikért. De hogyan lehetséges ez, ha a gyermekeik csak ultra fejlett baktériumok, vagy valami ilyesmi? Még a szeretett Chopin-om, és az ő rendkívüli balladái is, csupán egy négy elemből (szén, hidrogén, oxigén, és nitrogén) álló leves termékei? Az emberi szeretet, egy csomó bolygóba csapódó szikla eredménye? Ha a modern tudomány őrült materialista teóriái az Élet eredetéről igazak, akkor miért van ez a nagy felhajtás az emberiség Élete körül? Miért olyan súlyos a bűnözők büntetése más emberek megöléséért, ha az Élet csupán “materiális kérdés”?
Ezért az Élet isteni eredete bizonyított, a materialista teóriák és a valódi életben előforduló tények közötti összefüggéstelenség által. Mi nem a köveken utazó baktériumok leszármazottait szeretjük, nem olyan lényeket akik a négy elem leveséből léptek elő, és így tovább. Az ÉN-t szeretjük bennük. Mivel az ÉN teljesen spirituális (azaz Ő nem materiális), ezért az Élet eredete soha nem található meg materiális folyamatokkal. Ez olyan volna, mint azt állítani, hogy egy személy azért csodálatos, mert a teste csodálatos. A személy nem az ő teste, és ez az oka annak, amiért egy csodálatos test nem feltétlenül jelent egy csodálatos személyt. Tudod ez annyira alapvető.
Mindent egybevéve, azt tudom állítani, hogy az Élet eredete nem fedezhető fel az anyag tanulmányozásával, mert az ÉN az spirituális. Ennek eredményeképpen, ha a modern tudomány eltökélt abban, hogy ezt a materiális módszert választja azért, hogy megmagyarázza az Élet eredetét, Én megállapíthatom, hogy a modern tudomány a spirituális tudatlanság egy újabb megszelídíthetetlen ügynökévé válik. Természetesen, ez nem jó hír a többi ember számára.
A múltban, a Nyugaton komolyan vették a vallásos teóriákat a föld helyzetéről az univerzumban stb. Most abszurdnak nézik. Ugyanúgy, a jelenlegi tudományos teóriákat az Élet eredetéről komolyan veszik (például hosszú dokumentumfilmek a tévében), de ezek is abszurdak. Tehát idő kérdése, hogy az emberek realizálják, mennyire hülyék ezek a teóriák. Egyébként egy személy, aki szerencsés birtokosa egy megfelelően gondolkodó intellektusnak, láthatja a bennük rejlő hülyeséget, most azonnal.
Egy kötelékben lévő személy egyik jele, hogy a szokásos ideákat és koncepciókat biztosra veszi. A spirituális törekvőnek nem kellene így tennie. Vizsgálódniuk kellene többet és többet. Néhány ilyen szokásos idea és koncepció rövid vizsgálata után, a spirituális törekvők realizálni fogják, hogy azok leginkább az emberi hülyeség monumentális oszlopai. Ezért az ilyen őrült ideákat és koncepciókat el kell hagynia, annak érdekében hogy tovább haladjon a spirituális úton, máskülönben kövekké válnak a törekvő cipőjében.