Még több kétség tisztázása:
A spirituális megvilágosodás garantált?
NEM. Még ha meg is találod az egész emberiség történetének legnagyszerűbb Mesterét, a spirituális megvilágosodás sohasem garantált. Ez a valószínűségekről szól. Ha találsz egy valódi spirituális tanítót, az esélyeid kedvezőek, de nem olyan mértékben, hogy garantálják a spirituális megvilágosodásod. A spirituális megvilágosodást mindig az Én és az Ő Ereje birtokolja. Nincs emberi létező, aki irányíthatná őket. Még a magasabb entitások sem képesek erre. Az Én és az Ő Ereje teljesen Szabad. Ezért e kettő adhat spirituális megvilágosodást bárkinek, amikor csak akar. Mindazonáltal a szokásos folyamat magába foglalja az érdem és tapasztalat gyűjtését, ami általában sok évet vesz igénybe. Végül, amikor a tanítvány kész, az Én megengedi számára a spirituális megvilágosodást. Senki sem tudja, hogy az Én mikor fogja ezt megtenni.
Amikor az egyén kezdő azt hiszi, hogy gyorsabban fogja a spirituális megvilágosodást elérni, ha nagy spirituális szervezethez megy, amit egy csodálatos spirituális tanító vezet. De ez tévedés. Soha nincsen garancia. A spirituális tanító szintjének, ahogy Én a korábbi bejegyzéseimben tanítottam neked, megfelelőnek kell lennie a saját szintedhez mint tanítvány, vagy sohasem fogod megfelelően megérteni őt. Ezért az, amikor az emberek a legkiemelkedőbb spirituális szervezetet keresik azért, hogy gyorsabban elérjék a spirituális megvilágosodást, egyszerűen gyerekes. Nagyrészt, a nagy spirituális tanítók nem nagy spirituális szervezetekben találhatóak, hanem elrejtve valahol. Ez szintén igaz az emberi tudás más területein. Például a Sanskrit tanárom nem egy lenyűgöző egyetemen adott kurzusokat. NEM. Ő egyedül élt és nagyon szegény volt. Mégis képes volt letarolni bármelyik intellektust maga körül az ő tudásával. Nagyrészt ilyen módon működik az Ő Ereje. Az Ő Ereje szeret rejtve maradni. Azok akik azt hiszik, hogy egy spirituális tanító aki emberek tömegeit vonzza jobb lesz emiatt, még nem érettek spirituálisan. Általában pont az ellenkezője a helyzet. Mivel soha nincsenek valódi tanítványok tömegével, a kérdés arról, hogy a spirituális tanító nagyobb, ha több ember van körülötte, nem releváns.
Ezért az Én soha nem ad senkinek kizárólagos jogot a spirituális megvilágosodás garantálására. Ez soha nem fog megtörténni. Növelheted az esélyeidet kiemelkedő erőfeszítéssel, de ez nem garantálja hogy az Én felfedi Önmagát neked. Ő megfogja ezt tenni, amikor Ő így kívánja. Ha az Én-t kényszeríteni lehetne, Ő nem volna abszolút Szabad. Azok a spirituális tanítók, akik azt mondják az embereknek, hogy garantálják a spirituális megvilágosodást, hamis tanítók. Egyetlen igaz spirituális tanító sem fogja ezt mondani, aki tapasztalta az Én Szabadságát.
Létezik olyan gyakorlat ami jobb mint a többi?
NEM. Minden gyakorlat a spirituális törekvő szintjétől függ. Még ha kaptál is egy erőteljes gyakorlatot, ami gyorsan elviszi a spirituális törekvőket az Én-realizációhoz, nem fogod tudni végrehajtani, ha nem vagy erőteljes tanítvány. Ennek eredményeképpen, az egyénnek olyan gyakorlatokat kell választania, amelyek megfelelőbbek az ő jelenlegi szintjéhez. Az a gyakorlat amelyik jobban hozzád illik, az lesz a jobb gyakorlat számodra.
Miért kell az egyénnek spirituális gyakorlatokat végezni, azért hogy az Én-realizáció (spirituális megvilágosodás) felé haladjon?
Ha valaki már eleve fejlett spirituális törekvő a kezdetektől, egyáltalán nem lesz szüksége arra, hogy bármilyen gyakorlatot végezzen. Ő realizálni fogja az Én-t azonnal. Nyilvánvalóan, mivel az ilyen szintű spirituális törekvő ritkán látott, a normális esetben a spirituális törekvőknek így vagy úgy, de végezniük kell gyakorlatokat. A spirituális gyakorlatok szükségesek az érdem és tapasztalat gyűjtés érdekében. E kettő nélkül az Én nagyon valószínűtlen, hogy felfedné Önmagát számodra. Talán ismered az összes teóriát arról, hogy hogyan kell meditálni, de addig a pillanatig amíg nem kezdesz meditálni, nem érted, hogy mi valójában a meditáció. Minél többet meditálsz, annál több érdemet és tapasztalatot fogsz gyűjteni. Például, Én majdnem 28 évig meditáltam. Ez óriási mennyiségű felgyülemlett érdemet és tapasztalatot jelent, ami engedélyezte számomra a transzokba való könnyű belépést. A transzok állapotok, ahol az egyén realizálja az ő Én-jét közvetlenül. A legtöbb ember aki csak elkezdte a spirituális útját, nem tud olyan könnyen transzba lépni, NEM azért mert ők nem az Én mint magam, hanem mert ők híján vannak a felgyülemlett érdemnek és tapasztalatnak. Ezt nagyon könnyű megérteni nem?
A meditáció módja is változik. Minden törekvő az ő haladási fokának megfelelően, különböző módokon fog meditálni. Például, a kezdőknek előre megtervezett meditációi lesznek (pl. 1 óra minden nap, reggel 6-kor), míg a fejlett tanítványok spontán fognak meditálni minden alkalommal, amikor az Én megközelíti őket, az Ő Szabad Akarata által. Tehát mindez függ attól a szinttől, amiben egy spirituális törekvő van. Minél fejlettebb a tanítvány, annál spontánabb és természetesebb az ő gyakorlata. A kevésbé fejlett tanítványoknak, kevésbé spontának és természetesek a gyakorlataik. Nagyon könnyű megérteni.
Miért számítanak a természetfeletti erők megvetendőnek?
A természetfeletti erők, például, a képesség arra, hogy parányivá válj mint egy atom, az égen keresztül repülés képessége, a képesség mások elméjének az olvasására, távolbalátás, stb. Mindezek az erők egy rakás szemét azok számára, akik realizálták az Én-t legalább egyszer. Még a mindentudás és mindenhatóság is haszontalan olyasvalakinek, aki realizálta az Én-t legalább egyszer. Mindezek az erők, zavaróak és halványak az Én-realizációhoz hasonlítva. Az Én-realizációban nem akarsz semmi mást, csak az Én-t és az Ő Erejét. Egy olyan személy nézőpontjából, aki még nem realizálta az ő Én-jét, ezek a természetfeletti erők érdekesek és erősen vágyottak lehetnek. Mindazonáltal, amikor ugyanez a személy realizálja az ő Én-jét, ő többé nem érdekelt bennük. Az Én-realizáció a legcsodálatosabb tapasztalat, amit egy élő létező tapasztalhat. Ennek eredményeképpen, amikor a tied, semmi mást nem akarsz, még természetfeletti erőket, mindentudást, mindenhatóságot, stb. sem.
Van egy természetfeletti erő, amivel bármilyen élő létezőt leigázhatsz. Elérhetővé válik, amikor az Én Ereje aktiválja a Sahasrāra-dat (a cakra ami a fej koronáján található). Olyan mint a magas-feszültség abban a cakra-ban. Úgy érzed mintha egy turbinát kapcsoltak volna ott be. A tapasztalattól teljességgel leesik az állad. Mindazonáltal, aki megtapasztalta a Sahasrāra-jának BE kapcsolódását, közülük senki sem lesz érdekelt ebben a hülye természetfeletti erőben. Talán ha egy ilyen személyt egy felbőszült medve üldöz az erdőben, annak hasznos lehet ez az erő, ami nagyon valószínűtlen. Másrészről, megpróbálni leigázni más embereket akik teljesen védtelenek, megvetésre méltó cselekedet. Összefoglalva, a természetfeletti erők talán vonzónak tűnhetnek sok ember számára, de teljességgel haszontalanok olyasvalakinek, akinek a célja a Végső Felszabadulás elérése. Valójában, ez egy zavaró tényező. Tehát a törekvőnek jobb nem érintenie ezeket az erőket.
Egyébként, mindezek a természetfeletti erők mindig megtalálhatók egy olyan személy körül, aki realizálta az Én-jét. Miért? Mert az Én realizációval együtt, ő szintén realizálta az Én Erejét. Mivel mindezek a természetfeletti erők az Én Erejéből áradnak ki, ők mindig készek arra, hogy szolgáljanak valakit, aki Én-realizált. Valójában, ők spontán lépnek működésbe egy ilyen személy körül. Ez az egyik oka annak, hogy miért nem ajánlott soha zavarni vagy megsérteni egy személyt aki realizálta az Én-t. Még ha ő békés is marad a sértéseid ellenére, ezek az erők talán megtámadnak. Néha még sértések sem szükségesek. Például, ha te, pusztán hülyeség miatt (pl. lefotózod őt), megzavarsz valakit aki mély transzban van, “megzavarhatnak” téged azok az erők, amik körülötte járőröznek. Ez talán tudományos fantasztikumnak tűnhet sok ember számára, de higgy nekem, ez valódi. Ezért, zavarni vagy megsérteni olyan embert, aki realizálta az Én-t soha nem ajánlott, “a biztonság kedvéért”. A bölcs cselekvés módja az, hogy mindig legyél kedves hozzájuk, vagy egyszerűen hagyd őket egyedül.
Ajánlod a gyakorlását a légző gyakorlatoknak?
Igen, feltéve ha egy valódi spirituális tanító iránymutatásai alatt vagy, aki járatos ebben a témában. A légzéseddel való szórakozás egy másik veszélyes dolog, ha a magad módján történik (pl. légzőgyakorlatok gyakorlása miután elolvastál egy Yoga könyvet). A probléma abban a tényben rejlik, hogy két rendszer irányítja a légzésed: az egyik önkéntelen (azaz, automatikus) és a másik az önkéntes (azaz, manuális). Amikor légzőgyakorlatokat gyakorolsz, a manuális rendszert kell használnod. Eközben, az önkéntelen rendszernek várnia és várnia kell. Ha a késlekedés túl hosszú, azaz ha túl sokáig gyakorlod a légzőgyakorlatokat, az önkéntelen rendszer talán, a legrosszabb esetben, egyszerűen megáll. Ez azt jelenti, hogy hamarosan meg fogsz halni.
Általában ez nem történik meg, mert van egy biztonsági biztosíték, ami miatt sokkal előbb elveszíted az eszméleted, mielőtt tönkretennél valamit. Mindenesetre, kockázatok is vannak. Személyes tapasztalatom van ebben, mert Én is kezdő voltam, nagy ötletekkel. Olvastam könyveket, és eldöntöttem, hogy ennek vagy annak a légzőgyakorlatnak a gyakorlása a legjobb számomra. A következmények, hogy a fejbőröm égett mint a pokol, fájdalmat tapasztaltam a torkomban, stb. Amikor a Yoga tanítóm felismerte a hülye viselkedésem, azt mondta, fejezzem be a magam módján végzett légzőgyakorlatok gyakorlását. Ekkor, minden problémám elmúlt. Ezért a törekvőnek soha nem szabad alábecsülnie még a légzőgyakorlatok erejét sem. Ha nincs gyakorlott tanítód, aki megfelelően vezet téged, akkor egyszerűen csak ne csinálj semmilyen légzőgyakorlatot. A következmény mindig csúnya, ha átléped a vonalat, a légzőgyakorlatok tekintetében.
A relaxáció ajánlott?
IGEN. Egyszerű oknál fogva: az ember akkor is energiát pocsékol, amikor az izmai haszontalanul feszültek. Például, amikor valaki egy széken ül könnyen észreveheti, hogy a lábai túlságosan feszültek haszontalanul. De a relaxáció általában nincs bemutatva a megfelelő módon a Yoga tanárok által. Ők gyakran kezdik a legnagyobb izmokkal a testben (pl. a lábak lazításával), de a helyes eljárás pontosan az ellenkezője. A legkisebb izmokkal kell kezdeni, vagyis azokkal, amik az arcon találhatóak. Ha nem tudod helyesen ellazítani az izmokat az arcodon, nem fogod tudni megfelelően ellazítani a tested többi részét. Az embernek mindig a szem izmaival kell kezdenie, és haladni tovább a homlokra, arcra, szájra, stb. Ezután folytatni a nyakon, vállakon, karokon, mellkason, és így tovább. Ez a helyes módja az izmok ellazításának.
Miért nem kellene az embernek több mint másfél órát meditálnia naponta?
Ez igaz a kezdő és közepes tanítványok esetében (a spirituális tanítványok 99%-a), de a fejlett tanítványok esetében nem. Van egy technikai oka, ami az élet energia működési módjával kapcsolatos, a légzés folyamatokon keresztül. Ez túlságosan magas szintű ahhoz, hogy itt legyen kifejtve. Ha egy kezdő vagy egy közepes tanítványnak több mint másfél órán át tartó meditációra van szüksége, cölibátusban kell lennie, kezdetnek. Az esetek túlnyomó többségében, egyetlen kezdő vagy közepes tanítványnak sincs szüksége ennél hosszabb meditációra, kivéve puszta kíváncsiságból vagy hiúságból. Ha ez valóban szükséges, a spirituális tanítója ennek a kezdő vagy közepes tanítványnak, megfogja őt tanítani a követelményekre annak érdekében, hogy ne ártson a saját rendszerének a folyamat közben.
Azt gondolom egy Istennek kell lennie, de te mindig úgy beszélsz az Én-ről és az Ő Erejéről, mint két valóság
Természetesen, csak egy Isten van, egy Úr, egy Abszolút, stb. Mindig egy, és csakis egy. De a folyamatok elmagyarázásának érdekében, a Valóság kettő: az Én és az Ő Ereje. Az Én megmarad teljesen külön és még csak nem is éber semmi más létezésére. Az Ő Ereje az, aki mindent irányít, nem Ő közvetlenül. Ez cseles. Például ha meg tudnád kérdezni az Én-t a világban létező rengeteg fájdalomról, Ő azt válaszolná: “Miféle világról beszélsz?” Ő mindig egyedül marad, mindig Szabad és Gyönyörteli. Neki semmi dolga az univerzummal, és annak különböző folyamataival. Tehát ez az Ő Ereje. Ezért, akár úgy jelenik meg, mint spirituális tudatlanság, vagy úgy mint Guru (Kegyelmet adományoz neked, hogy elérd a spirituális megvilágosodást), az mindig az Ő Ereje, és nem Ő közvetlenül.
Ez az oka annak, amiért valaki aki eléri a Végső Felszabadulást, nem tudja megérteni hogyan lehet ő ennyire Szabad, Különálló, Közömbös, Pártatlan és így tovább, amikor egy pillanattal a spirituális megvilágosodás előtt mindig minden miatt aggódott, és mindenhez kötődött, és ennek megfelelően szenvedett. Az Én állapota esszenciálisan Abszolút Szabadság. Minden ami nem Abszolút Szabadság, csupán az Ő Erejének a megnyilvánulása, ami paradox módon, mindig egységben van Ő vele. Az egyén nem képes megérteni ezt a misztériumot, tényleges Én-realizáció nélkül.
Folytatom még több alapvető kétség eltávolítását a következő bejegyzésemben.